Mentősztori 2. - Rendőrség 0.

Mentősztotri lezárva. Ez volt ugyebár.

Ez lett.

A rendőrségi vizsgálat lezárult. Mondani sem kell, semmit nem derítettek ki jeles rendőreink. Annak ellenére, hogy az asszonykának az egyik helyszínen tartózkodó fiatal rendőr azt mondta, biztos megtalálják az elkövetőt.

Mit sikerült kinyomozni? (Habár volt szemtanú, három rendőr, s az asszonyka is mondta, mentőautó volt, s több mint valószínű OM-es.) Mit?

A rendőrök „megkeresést küldtek” az OM részére, akik válaszlevelükben ÍRTÁK (tehát oda se mentek rendőreink), hogy ottan semmi ilyesmi nem történt. Az ő Mercijük, amiből 3 van, ott nem járt (mert a taxis Mercit látott). A helyszínen tartózkodó rendőrök szerint azonban Ford volt. Hogy a Fordos OM-es mentőkkel mi van, nem tudni... Arról nem küldtek megkeresést.

A konklúzió:

„A fent említett közlekedő járműnek (ez lenne Kispapáéké), ismeretlen személy, az általa vezetett ismeretlen frsz-u, ismeretlen gyártmányú, ismeretlen típusú, fehér színű jármű (ez lenne a több mint valószínű OM-es mentőautó) nekiütközött, majd a helyszínről adatainak hátrahagyása nélkül távozott.” Szóval minden ismeretlen. A nevedet tudod, X. Hajnalka r.tzls., baszki?

Mindenki tudta, hogy mentőautó volt, az összes helyszínen tartózkodó (3 rendőr, 1 taxis, 1 kismama), de a nyomozás végére ezt is sikerült kiiktatni. Sikerült kinyomozni, hogy az elkövető autó fehér színű volt.

Őszinte gratulációk.

Ennél többet a Blanka is el tudott volna mondani az esetről. Lehet, hogy jó rendőr lenne?

Farewell, "kis retkes"

A minap éppen egy kis sétára indult a Kispapa család, s a nagyszerű Kispapának az ötlött az agyába, hogy a szokásos "kis retkes" - ugyebár a szétszívott, ragacsos, kopott, undorító cumi - helyett egy másikat csempész a Bojika szájába, úgy, mintha az a világ legtermészetesebb dolga volna. Persze úgy téve, mintha azt hinné, az valójában a "kis retkes". Még a mama előtt is megjátszotta magát a Kispapa.

S csodák csodája, egy-két próba-szívás után a kiscsaj szítta az új cumit. Ami persze már hetek, hónapok óta rendelkezésre állt, de nem sikerült "beültetni". Kis szívás az emberiségnek, hatalmas a Bojikának. No és persze Kispapáéknak.

A "kis retkestől" tehát elváltak útjaink, amely már úgy nézett kis, hogy belülről összeragadt, mert már kilyukadt, annak ellenére, hogy állandóan mosva volt, azon nyomban hozzáragadt valami, sokszor saját maga. Még talán a plafonon is ottmaradt volna, ha Kispapa hozzávágja.

A tanulság: a cumit már az elején gyakran cserélgetni kell, akár úgy, hogy kettő ugyanolyan van, hogy ne szokjon hozzá a delikvens egyhez. Mert aztán akkor nehéz lesz az elválás. (A Kispapa csak remélni tudja, hogy ennek nem lesz olyasmi mellékhatása, hogy a kicsaj a későbbiekben, pár évtizeddel később meg a krampóit cserélgeti össze-vissza.)

És igen...

Úgy tűnik, kis Boji, kezében egy lasztival, s a kicsit nagyobb Blanka jól szurkolt a vízilabdás csákóknak, akiknek ezúttal is millió grat. Ahogyan minden magyar sportolónak is, akik részt vettek az olimpián.

És "grat" neves politikusainknak is, aki már a játékok alatt elkezdték szapulni egymást az olimpia miatt. Ennyit tudtok.

Ők, sokkal kevesebből sokat többet.

Waterpolo

Ma délelőtt - végre emberi időben - szurkoltak is ám Kispapáék a híres-neves magyar víziladba-válogatottnak az ausztrálok ellen.

Sikeresen. Valami olimpián vagy min játszanak.

Főleg az egyik legismertebbnek, amelyiknek még Pí víze is, no és két, őt otthon váró-szurkoló kislánya is van.
Csak így szépen tovább, a sárga köves úton. Kevesebb izgalom okozással.

Pál utcai fruskák

A minap Kispapáék a részben a West Balkánnal összekötött Grundon jártak, ottan, ahol egykoron a fiúk golyóztak, randalíroztak a farakások közt, s egy kis csatát is megvívtak. Feleslegesen.

Azóta kicsit változott a helyzet, például ki van írva (egyebek mellett): "Szotyizni tilos". A farakások, a hinták, a csúszda EU-kompatibilis, s este hat és tíz óra között egy sörért kettőt adnak. Így tehát minden Kispapának itt a helye, no persze egyáltalán nem a sör, hanem a jó kis játszótér miatt.

De a placc már nem a Pál utcai fiúké, hanem a Pál utcai fruskáké, csak a félreértések elkerülése végett.

"De melyik az a Nemecsek?"

"Tök mindegy, enyém a hinta!"

"Pásztor fiúk elkéstetek, lenyúltam a csúszdát!"

"Na jó, néha a Boji és a mama is használhatja."

Egyik nagyszülők vs. 8 unoka

Persze a legszebbek - a két csaj - a Kispapáé. Na jó, egy kicsit a Kismamáé is.

"Tartsad-tartsad-tartsad, jaj, hol a bili?!"

Haladnak Kispapáék, haladnak, már ugyanis szinte teljesen szobatiszta a Blankának nevezett gyermek. Sokszor ugyan még nem tudja megkülönböztetni, hogy pisi jön e, vagy kakimaki, de szól. S ilyenkor jön a varázsszó: "Tartsad-tartsad-tarstad, jaj, hol a bili?!" S többnyire azért időben elő is kerül. A cucc meg a helyére.

Azért éjszakára, s például kocsival való utazások alkalmával kap pelust a drága, de az elmúlt hetekben már ekkor is szinte teljesen tiszta, könnyű maradt a pelenka. Volt, hogy éjjel felébredt, szólt, hogy pisilni kell, s pislantott a bilibe. Aztán lehet dönteni, melyik a jobb, éccaka kelni és kivenni a gyereket és bilit keresni és törölni, vagy hagyni az egészet, majd belejön máshogyan...

Nyaralások alkalmával a fűbe is előszeretettel pisil a kicsaj, a bibi csupán az, hogy látta kis fiú unokatesóit, olykor talán drága édesapját is, hogy hogy nem, állva pisilnek. Így többnyire - az egyébként nem hermafrodita - Blanka is állva próbál pisilni a kertben.

Az már egy másik kérdés Kispapa szempontból, hogy melyik jobb: a kakis pelusból kiszedni a kiscsajt vagy a trutyival teli undorító bilit kiönteni a vécébe.

(Utóbbi kérdésünkre lehet szavazni emelt díjas számunkon, miközben Stohl Buci magából kikelve üvölti, "A szavazást mindjárt lezárom. Most Gerzson vagy Antonella? Antonella vagy Gerzson?")

Back again

Nagy nehezen sikerült a visszatérés. Nem volt könnyű a visszaállás, habár a kiscsajok hamar felvették a ritmust. Reggel kakaóért üvölteni, Kispapát nem hagyni dolgozni, etc.

Nade. Azért volt egy kis pihi, legalábbis a kiscsajoknak. A Blanka többnyire a kertben tobzódott, persze drága szüleivel, homokozás, hatalmas 15 cm-es vízben való pacsálásokkal, focizással, motorozással, egy kis bringázással, haverokkal, bulival, hantával.

Meglepő módon a csajok többnyire éccaka még aludtak is, persze Bojikának többnyire azért kellett a hajnali, 2-3 óra közti beöntés. Meg a reggeli gügyögés fél héttől, Kispapáék közt az ágyon. Az alvásról ennyit.

Kispapáék nyalták a fagyit, sütötték a szalonkát, ették a mama fincsi főztjét, néha elmentek a Sárkány boltjába Blankával.

No és persze fogadták a híresebbnél híresebb vendégeket:
-a híres úszót és asszonykáját (aki a napokban hátha dob egy-két gólt, és végre megverik a szerbeket)
-az ismert lódoktort és becses nejét (aki még egy injekciós tűt is adott, hogy Kispapáék kiszúrják Bojika új cumiját, hátha az úgy kell neki a retkes helyett, de egyébként - köszönet a kérdésért - nem)
-a híres londoni színészt (aki "better on fire than on stage") és asszonykáját (és soon-born-to-be) Levikéjüket
-Linyóékat kiscsávóstúl, kiscsajostúl
-a híres-neves Dorkát (ő az az átszellemült a lapok felett...) szüleistül, aki ezúttal a nyűvös Törpöt nem is kereste
-a közismert könyvelőt és asszonykáját, no és persze három lókötőjét, amelyek közül kettő vízálló
-és sok legyet, néhány szúnyogot, pár gerlét, egy hulló csillagot és egy fűnyírót.

Íme: