Ruci, gomb és Takáts Pocsolyábaléptem Tamás

Talán betudható az ovinak is, hogy egyre „tudatosabban” szeretne Blanka öltözködni. Hello Kittyről ez idáig fogalma sem volt – habár volt egy ilyen táskája –, ellenben most már rögtön kiszúrja a boltban az ilyen márkájú zoknikat, bugyikat, és természetesen igényt is tartana rájuk. Azért még szerencsére egyelőre Kispapáéknak van joga beleszólni.

Viszont már az öltözködések sem mennek ilyen simán. Nem mindegy milyen szoknyát és milyen pólót visel a szentem. Mivel anno a nyakán volt a köldökzsinór, feltehetőleg emiatt nem bírja a garbókat, a sálat is csak nagyon lazán lehet megkötni, és a kabátot sem lehet nyakig felhúzni.

Persze a fő para még mindig a gomb, ami most már patent parává is kinőtte magát, ugyanis semmit ilyennel ellátott ruhát nem hajlandó felvenni, és minden ruhát csekkol… (De éppen ma este volt egy híres műsorban, hogy Takáts Tamás sem bírja. Akkor még a Blanka is lehet híres zenész? Pocsolyába léptél, nem gomboltál?)
Így a Kismamának nincs könnyű dolga a ruhavásárlásnál. A gomb para már odáig fajult, hogy Kispapának is le kell vennie a gombos inget, amikor Blanka fölé hajolva a kiscsajszi fogát mossa esténként.

Névnapi Manó

Ha utólag is, de ezen a fórumon is Isten éltesse Kisblankát, aki vasárnap ünnepelte neve napját! A nagy köszöntések megtörténtek, több részletben is, és az ajándékok - különösen a szeletelhető pizza, az új Anna-Peti könyv és a menyasszony-vőlegény srác pár - nagyon elnyerték a hölgy tetszését. Habár már egyre kezd csajosabb lenni, azt, hogy ruha is lehet ajándék, még agyban nem rakta össze. Ruha alapból jár, vélheti. Merthát Kispapáéktól szép kabátot és csinos-csajos, szivescskés-cicás pólókat kapott, de Blanka mégis állandóan arról érdeklődött, hogy ide, Kispapáékhoz milyen ajándékot hozott a Névnapi Manó…

Mert ilyen is van ám: Névnapi Manó: a fogalom a Szülinapi Manóval együtt került bevezetésre - bevetésre - Kispapáék szótárába, mivel ezek a manók Jézuskához, Mikuláshoz, Húsvéti Nyuszihoz hasonlóan már hetekkel a jeles ünnep előtt ott ólálkodnak Kispapáék háza táján a jó gyerekeket figyelvén. Hogy megérdemlik-e. Mármint a gyermekek az ajándékokat.

Hát nem.

Ivi , ovi , óvoda

KisBlanka óvodás élete továbbra is rendületlen, bár a minap egy rövid, 3 napos miniszabit kapott drága szüleitől, a jól ismert hörghurutjára való tekintettel. Ami egyébként szerencsére egyre kevésbé durvul el annyira, mint akár 1 évvel ezelőtt. Talán tényleg hatnak a homeós cuccok.

Mindenesetre a szabi letelt, és Blanka a héten már ismét becsatlakozott az ovi életébe. A reggeli kötelező sírást eltekintve minden rendben, szeret ott lenni, jól eszik, profi ott-alvóssá vált, és sok barátja van.

Habár ritkán mesél, a nagy titkokat azért megosztja olykor. Mint pl. ma este kis Blanka nevetve bevallotta, hogy a minap csókolózott a Cs. Tomival. Aki nagyon aranyos, mellesleg egy fejjel kisebb az amúgy kb. 106 cm-is Blankánál. Szóval megtörtént az első csók, ami tényleg az lehetett, mert mikor a Kismama kérte Blankát, hogy illusztrálja már az eseményeket, a kiscsaj elég profin „lesmárolta” a mamáját.

A Kispapa azért megjegyezte, legközelebb csak úgy adjon - max. egy puszit -, ha a kiscsávó megfelelően válaszol felvetésére: "Csak akkor, ha kapok egy micsubicsit!"

Meglássuk, mit hoz a hétfő.

Pum-pum pancsi

Újabb érthető emberi hang jelent meg Kispapáék családjában, ugyanis Bojika az elmúlt 2 hónapban megállás nélkül, érthetően, már gyakran mondatokban kezdett el dumálni. Kedvenc szavajárása továbbra is az „én is”, vagyis mindig, mindenben utánozza a Blankát, de emellett szinte már mindent mond, kis női agyacskája szivacsként működik. A Blanka által előadott ovis dalokat másnap kívülről fújja, és olykor már együtt is énekelnek. A Blanka ebben segíti, énekli a sor első 2/3-át, s várja, hogy a Bojika befejezze. Aki be is fejezi.

Na de. Azért olykor akadnak még kevésbé érhető, illetve a külvilág számra ismeretlen szavak, melyeknek megfejtését gyakran csak a kiscsalád tudja. Ilyen a már klasszikusnak mondható bú (cumi) vagy pl. a Datya (Blanka), Pati (Peti, vagyis Anna, Peti sorozat bármely része). A minap egy újabb szófuvallat hagyta el a pici száját: „pum pum pancsit, kéjem!” Kispapa nem értette, de gyorsan a közönség segítségét kérte, és kiderült, pum pum pancsi = ping-pong labda.

Hülye vagy, ha nem érted.

Foci és sí

A Blankának olykor bejön egy-két reklám, az elmúlt hónapokban leginkább egy bizonyos sör márka "Harcoljatok", "Gól" és "Mindent bele" spotokra indult rá.

Egy pár perc erejéig szurkolt az U-20-as magyar csávóknak is kedden délután, igaz, nő lévén, nem mindig tudta, kinek is kellene erőt sugároznia. Lehet, hogy ez volt a baj a ghánai csávók ellen. Sorry. Mindenesetre grat.

A sportolásból azért keményebb szinten is kijutott nemrég a Blankának. Drága szülei elvitték egy sísuliba, Ádiboy-jal együtt - aki a hasonlókorú unokaöcsi. Műanyag pálya, szerkóval, felvonóval, igaz, ezt utóbbira még egy darabig talán nem lesz szükség.

Az ismerkedés felemásra sikeredett, volt egy kis ellenérzés a nehéz cipellő, no meg a lécek ellen, de valami mégis mélyen megmaradhatott. Kispapa már a közel egy órás foglalkozás vége előtt negyed órával levette a Blanka lécét, mert úgy tűnt, a csajszi nem bírja tovább. Kicsit félt a lejtőn, érthető módon nehézkesnek tűnt a mozgás, néhány kövérebb könnycsepp is legördült az orcán. De miután Kispapáék levették a léceket, a csajszi egyből akarta visszavenni, hogy csússzon még. Aztán csúszás közben megint jöttek a könnyek. Nők.

De mielőtt Kispapa drága egyeskének szegezte volna a kérdést, hogy akkor most bukták-e az előleget, s a többit ne fizessék be, a Blanka megelőzte, s kérdezte: "Mikor jövünk megint?"

S Kispapa - örömmel - perkált.

Mars gumi nélkül

A minap Kispapáék Blanka keresztszüleinél vendégeskedtek délután-este, persze a csajokkal, és ahol ugyebár szintén van két, kicsit nagyobb kiscsaj. Nem mellékesen Kispapáék Emma keresztlánya. No és persze Claudius, a kutya. Tőle szegény Bojika kicsit tartott, nem mintha túl sok oka lett volna rá, de biztos, ami biztos, bátor édesapjának lábai mögé bújt, aki ügyesen meg is védelmezte utódját.

Volt nagy parti, vad buli. A Kispapa csak akkor húzta fel egy kicsit a szemöldökét, amikor a Blanka kijött a szobából, s lazán azt vetette Kispapáéknak oda, hogy most "gumi nélkül vagyok". Mármint hajgumi nélkül. 15 év múlva - remélhetőleg nem sokkal előbb - nem kell hasonló kérdéseket megvitatni.

A Bojika meg úgy tűnik, azért valamelyest élvezni az egyedül-együtt-otthon-létet a Kismamával, már amikor tényleg kettesben vannak, mert azért akad elfoglaltság, program, feladat, segítség. Sokszor boldogan jegyzi meg, ha a nővérkéje hazatér: "Dátya - mármint a Blanka (ez valami orosz beütés lehet, Blanka a hálózsákot hívta ugyebár Áljósának) - mars innen oviba". Mindezt nagy nevetések közepette.

Vienna képekben 2.

Vienna képekben 1.

Elkaptuk - H1N1