A hétvégén nagy nap volt az épp ma 4 hónapos Zsófi baba életében, hisz megszabadult az eredendő bűntől, és megkeresztelkedett. És ez nem máshol történt, mint a híres nevezetes tóalmási rezidencián, kiegészítve egy utólagos Blanka szülinapi családi köszöntéssel.
Szombat reggel a kicsi kocsi újra száguldott, most Tóalmás felé, hasonlóan felpakolva az utolsó négyzetcentiig. Csak a ház kulcsait sikerült otthon hagyni, de szerencsére megoldódott a helyzet.
A csajszik nagyon felpörögtek, újra élvezhették a kertet, a homokozót, de leginkább Kismama régi Barbie babáit, és még a nap is sütött. Délután aztán megérkeztek a híres Esztergombából a leendő keresztszülők, és gyermekeik, Suzuki Andris és Nóri. Volt nagy öröm, pörgés, forgás, fagyizás, játszás, Némó nézés, majd este a szülőknek kis szalonnasütés - egy darab hagymával - és tábortűz. Utóbbin rövid ideig Andris is képviselte a gyerektársaságot. Blanka is nagyon készült rá, de mivel a délutáni alvás kimaradt, ülve elnyomta az álom
Másnap reggel aztán lassan megérkezett a nagy vendégsereg. Jöttek Kismama szülei, tesói, asszonykáik és a büdösbogarak, Fábi és Levi kivételével, Kispapa szülei, Edit nagynéni, Dédimama. De természetesen részt vettek a ceremónián Bori és Blanka keresztszülei és gyermekeik is. A szűk család. Majdnem 30 fő.
Miután 1 körül megérkezett Feri atya is, megkezdődött a szertartás. Borika és a Suzuki-gyerekek nagyjából átaludták, de a többi kiscsaj,kiscsávó csatlakozott. Néha rohangáltak fel alá, Ádi boy matchboxokat mutogatott közben Feri atyának, Gergő baba táncokat lejtett, de őt szerencsére az ilyenek nem zavarják.
Zsófi baba szokásához híven nagyon jól viselte a szertartást, hol Stella keresztmama kezében, hol a Kismama karján feküdt, főleg a tigris a fán pózban, és lelkesen szopta az ujját.
A keresztelő után egy kis ebéd volt a kertben, amíg az eső be nem zavarta a vendégsereget a házba. A szülinapi torta elfogyasztása már ott történt, de ez a torta - Eszterházy álá August, ennél jobb nincs - értékéből sokat nem vont le.
A buli jó sokáig tartott, Zsófi és Blanka újabb ajándékhegyekkel, Borika pedig egy kötőhártya-gyulladással lett gazdagabb.
hétfő, május 31, 2010
péntek, május 28, 2010
Bye bye ujjszopás?
Lehet, hogy megoldódott a kérdés, még mielőtt Kispapáék a megoldáson törték volna a fejüket?
KisBlanka hétfőn balesetet szenvedett. Nem nagyot, de úgy tűnik, 8 napon túl gyógyulót.
Na azért nem kell rosszra gondolni, nem történt nagy dráma, csak hétfőn biciklizés közben elnyalt a kiscsaj, illetve borult. Szgény elég rosszul eshetett, mert rögtön ömlött a vér a szájából. Kispapáék próbálták kimosni a száját, hogy lássák honnan is ered a sérülés, netán egy fog tört e le, de szerencsére "csak" jól beleharapott a felső ajka belső csücskébe.
Nagy nehezen sikerült megnyugtatni, aztán el is felejtődött a dolog egészen estig, amikorra is jól bedagadt a szája a kiscsajnak. Rögtön kapott is egy kis gyógy fagyit, mert jeget nem lehetett rá tenni, de sajnos nem nagyon lohasztotta le a száját. Enni sem igazán bírt a seb miatt, de a legfontosabb dolog, ami csak este derült ki, hogy nem megy a 2 ujjas ujszopás sem...Ugyanis pont rossz helyen van a seb. Szegény kisBlanka próbálta más oldalról betuszkolni az ujjait a szájába, de látszott hogy nem az igazi.
Azóta eltelt pár nap, és Blanka nem cumizik. Nem tud. Fáj neki. Az első két este nehezen aludt el, látszott, hogy hiányzik neki, és hisztisebb is volt az elmúlt napokban, hisz nem tudta lenyugtatni magát.
Most itt tartanak Kispapáék. A seb gyógyul ugyan, de még ott van, és ha hozzáér, fáj neki. Így cumizni azóta sem cumizik.
Lehet hogy ez a megoldás?
KisBlanka hétfőn balesetet szenvedett. Nem nagyot, de úgy tűnik, 8 napon túl gyógyulót.
Na azért nem kell rosszra gondolni, nem történt nagy dráma, csak hétfőn biciklizés közben elnyalt a kiscsaj, illetve borult. Szgény elég rosszul eshetett, mert rögtön ömlött a vér a szájából. Kispapáék próbálták kimosni a száját, hogy lássák honnan is ered a sérülés, netán egy fog tört e le, de szerencsére "csak" jól beleharapott a felső ajka belső csücskébe.
Nagy nehezen sikerült megnyugtatni, aztán el is felejtődött a dolog egészen estig, amikorra is jól bedagadt a szája a kiscsajnak. Rögtön kapott is egy kis gyógy fagyit, mert jeget nem lehetett rá tenni, de sajnos nem nagyon lohasztotta le a száját. Enni sem igazán bírt a seb miatt, de a legfontosabb dolog, ami csak este derült ki, hogy nem megy a 2 ujjas ujszopás sem...Ugyanis pont rossz helyen van a seb. Szegény kisBlanka próbálta más oldalról betuszkolni az ujjait a szájába, de látszott hogy nem az igazi.
Azóta eltelt pár nap, és Blanka nem cumizik. Nem tud. Fáj neki. Az első két este nehezen aludt el, látszott, hogy hiányzik neki, és hisztisebb is volt az elmúlt napokban, hisz nem tudta lenyugtatni magát.
Most itt tartanak Kispapáék. A seb gyógyul ugyan, de még ott van, és ha hozzáér, fáj neki. Így cumizni azóta sem cumizik.
Lehet hogy ez a megoldás?
hétfő, május 24, 2010
Skanzen, Sziget
Vasárnap a kiscsalád már korán beült a kicsi kocsiba, és Szentendre felé vette az irányt. Kispapáék - egy kis költői túlzással - szinte hajnalban keltek, jó rutinosan elkészítve mindent, szendvicseket, üdítőket, száz váltásruhát, stb.
Az odafele vezető úton sikerült összetalálkozni K. Ábelék kocsijával is, így onnan már együtt vezetett az út egészen a híres Saknzenig, ahol mindenféle pünkösdi gyerekprogram várta az illetékeseket. A csajszik nagyon örültek Ábelnek, felváltva fogták a kezét, ő persze hagyta, sőt látszólag élvezte is.
A Skanzenben először vonatra szállt a különítmény, ami ugyan nem ment végig a teljes útvonalon, mert a vihar elmosta a pályát, de azért így is nagy élmény volt a kiscsajoknak. Kispapáék és Ábelék mentek pár megállót, majd kiválasztva egy tájegységet, ahol a legtöbb gyerekprogram volt, leszálltak.
Mielőtt a nagy játszózásba vettették volna a gyerekek magukat, Ábel papa és a Kispapa próbálkoztak némi kulturális oktatással is a különböző kis házak nézegetése közben. De a kiscsajokat és Ábelt jobban izgatta az egyik itatóban úszkáló kis kukacok hada. Blanka és Ábel annyira lelkes lett, hogy rögtön a kis Borit kezdték agitálni, hogy nyúljon már be hozzájuk.
Némi árok-ugrálás után az egyik ház udvarán lévő játszóház lett a következő célpont. Ott volt hintalovacskázás, gólyalábazás, ugrálókötelezés, célba dobás, vaskarika hajtás, ami nem igen akart menni Kispapának.
Egy színdarabba is belekukkanthattak Kispapáék, amit egy rövid ideig a gyerekek is élveztek. Zsófi eközben hol a babakocsiban, hol a kendőben időzött, hangulatától függően, többnyire húzta a skanzenes lóbőrt.
A délelőtt lezárásaként kis kecske és szürkemarha nézegetés és simogatás is dukált a gyerekeknek. Előbbinél Zsófi már nagyon nyűglődött, Ábel meg is jegyezte Kismamának, hogy "biztos idegesíti Zsófit a kecskék mekegése!". És lehet, hogy tényleg ez volt a baj, mert mikor elhagyták a helyszínt, a kiscsaj mély álomba merült. Hasonlóképpen tett Borika is, egyedül Blanka az, aki mostanság likvidálja a délutáni alvásokat.
Hétfő reggel a Hajógyári-szigetre látogatott el a Kispapa-család a nagy Nagycsaláddal. A tervben a csúszdás játszótér meglátogatása volt, de sajnos nem csak a 2 család gondolta így, hanem rajuk kívül még kb. Budapest fele, így tömegnyomor volt. Kispapa azért csúszott párat felváltva Blankával és Borival, és hasonlóképpen tett Berci apuka Korival is. A mamák addig az üvöltő piciket és középsőket próbálták nyugtatni, időnként beszélgetni is tudtak vagy 2 percet...
A játszóterezés után, mikor már kezdett mind a 6 gyereknél felváltva eltörni az a bizonyos, a szülők úgy döntöttek, jobb véget vetni a mókának, és hazaindultak. Kivételesen sikerült mindkét nagyobb gyereknek ébren maradni a kocsiban hazáig, így ebéd után mindkét nagyobb csajszi álomba merült.
Kispapa és Kismama pedig a pihenés jegyében egész délután takarítottak.
Az odafele vezető úton sikerült összetalálkozni K. Ábelék kocsijával is, így onnan már együtt vezetett az út egészen a híres Saknzenig, ahol mindenféle pünkösdi gyerekprogram várta az illetékeseket. A csajszik nagyon örültek Ábelnek, felváltva fogták a kezét, ő persze hagyta, sőt látszólag élvezte is.
A Skanzenben először vonatra szállt a különítmény, ami ugyan nem ment végig a teljes útvonalon, mert a vihar elmosta a pályát, de azért így is nagy élmény volt a kiscsajoknak. Kispapáék és Ábelék mentek pár megállót, majd kiválasztva egy tájegységet, ahol a legtöbb gyerekprogram volt, leszálltak.
Mielőtt a nagy játszózásba vettették volna a gyerekek magukat, Ábel papa és a Kispapa próbálkoztak némi kulturális oktatással is a különböző kis házak nézegetése közben. De a kiscsajokat és Ábelt jobban izgatta az egyik itatóban úszkáló kis kukacok hada. Blanka és Ábel annyira lelkes lett, hogy rögtön a kis Borit kezdték agitálni, hogy nyúljon már be hozzájuk.
Némi árok-ugrálás után az egyik ház udvarán lévő játszóház lett a következő célpont. Ott volt hintalovacskázás, gólyalábazás, ugrálókötelezés, célba dobás, vaskarika hajtás, ami nem igen akart menni Kispapának.
Egy színdarabba is belekukkanthattak Kispapáék, amit egy rövid ideig a gyerekek is élveztek. Zsófi eközben hol a babakocsiban, hol a kendőben időzött, hangulatától függően, többnyire húzta a skanzenes lóbőrt.
A délelőtt lezárásaként kis kecske és szürkemarha nézegetés és simogatás is dukált a gyerekeknek. Előbbinél Zsófi már nagyon nyűglődött, Ábel meg is jegyezte Kismamának, hogy "biztos idegesíti Zsófit a kecskék mekegése!". És lehet, hogy tényleg ez volt a baj, mert mikor elhagyták a helyszínt, a kiscsaj mély álomba merült. Hasonlóképpen tett Borika is, egyedül Blanka az, aki mostanság likvidálja a délutáni alvásokat.
Hétfő reggel a Hajógyári-szigetre látogatott el a Kispapa-család a nagy Nagycsaláddal. A tervben a csúszdás játszótér meglátogatása volt, de sajnos nem csak a 2 család gondolta így, hanem rajuk kívül még kb. Budapest fele, így tömegnyomor volt. Kispapa azért csúszott párat felváltva Blankával és Borival, és hasonlóképpen tett Berci apuka Korival is. A mamák addig az üvöltő piciket és középsőket próbálták nyugtatni, időnként beszélgetni is tudtak vagy 2 percet...
A játszóterezés után, mikor már kezdett mind a 6 gyereknél felváltva eltörni az a bizonyos, a szülők úgy döntöttek, jobb véget vetni a mókának, és hazaindultak. Kivételesen sikerült mindkét nagyobb gyereknek ébren maradni a kocsiban hazáig, így ebéd után mindkét nagyobb csajszi álomba merült.
Kispapa és Kismama pedig a pihenés jegyében egész délután takarítottak.
vasárnap, május 23, 2010
szombat, május 22, 2010
Tortát és cirkuszt!
KisBlanka ma 4 éve, hogy megszületett- , bár hivatalosan csak este 21.55-kor, de azért már dukált neki egy szerényebb buli és egy cirkuszi látogatás.
Na de csak szépen, sorjában.
Pénteken a Kismama itthon már sürgött, forgott, KisÁbel mama segítségével, pizzát, tortát sütöttek, lufikat fújtak, pakoltak, készítették a buli helyszínét. (A Kispapa a melóhelyen húzta az igát, de előző este azért szeletelt, pucolt egy kicsit.) Borika és kisÁbel fűtötte a hangulatot, ők is készültek nagyon a bulira.
Kispapa 4-kor felvette a csajszit az oviban, és onnan már többed magukkal indultak el a fergeteges buli helyszínére. Pont megúszva az esőt. Jött ugyanis Zita, a legjobb barátnő, Hanna, a másik jó barátnő, utóbbit elkísérte kisöccse is Áchim, de aztán befutott a híres Tomi ovistárs, a srác a térről, és természetesen nem hiányozhatott a nagy Ő sem, K. Ábel, kiskorú.
A buli részvevői kezdetben nemek szerint külön váltak, a fiúk vonatoztak - miután Kispapa összeépítette nekik a nagyszerű Thomasos sínpályát -, a csajok öltözködtek, hajpántokat cseréltek, rajzoltak, aztán kezdett összemelegedni a banda. Tomi és Hanna még fa tortát is sütöttek Blankának, imitálva az oviban lévő szülinapi köszöntős hagyományt.
Fogyott a pizza, az üdcsi, majd jött a finom torta. A gyertyaelfújást ismételni kellett, mert Borika megelőzte Blankát, aki ezt eléggé nehezményezte, de aztán ő is fújhatott. Négyet.
Később forrósodott a hangulat, egy két tánc is befigyelt a Maszkabálra, sőt, a végén, Blanka, Ábel és Tomi már Bori ágyát is birtokba vették. Bunkert építettek, és elbújtak Bori farkas elől.
A bulinak 9 körül a zord szülők véget vetettek, de talán nem is baj, mert a kis csajokat alig lehetett így is ágyba parancsolni, annyira pörögtek. Szegény Zsófika is kb. fél órát sírt elalvás előtt egyhuzamban, annyi input érte. Pedig ő aztán tényleg nem egy sírós baba.
Szombat reggel aztán nagy izgalommal keltek a csajszik, hisz a Kispapa család ellátogatott a híres Fővárosi Nagycirkuszba, az Úton a bohóc c. előadásra. Zsófika is elkísérte a nővérkéit, ő a hordozóban ill. Kispapa kezében nagyjából átaludta az eseményeket. A csajok nagyon élvezték az előadást, bár Borika kezdetben párszor elmondta, hogy hazatérne, de aztán megnyugodott. Blanka teljesen odavolt, legjobban a bűvész tetszett neki, ahogy a nénit mindig átöltöztette 5 mp. alatt, szebbnél szebb ruhákba. Ezt a teljesítményt reggelente is végre lehetne hajtani, Kispapáéknál a 3+1 csajszival.
Az oroszlánoktól Blanka kicsit félt először, aggódott, hogy megeszik az idomárt, és nem tetszett neki a nagy foguk, de mikor az állatok bemutatták taps tudományukat, velük is megbarátkozott. Borika a végén annyira belejött, hogy a feje fölötti tapssal adott hangot elégedettségének.
Hazafele persze elszakadt a cérna mindkettőnél, kicsit sok volt ez így nekik. (2×1 órás volt a cirkusz délelőtt 11-től, no meg az élmény is akadt.) A kocsiban e is laludtak rögtön a 10 perces út alatt, de ahogyan az lenni szokott, amikor Kispapáék felcipelték, és ágyba tették őket, rögtön magukhoz tértek, és azóta is tart a buli...
Na de csak szépen, sorjában.
Pénteken a Kismama itthon már sürgött, forgott, KisÁbel mama segítségével, pizzát, tortát sütöttek, lufikat fújtak, pakoltak, készítették a buli helyszínét. (A Kispapa a melóhelyen húzta az igát, de előző este azért szeletelt, pucolt egy kicsit.) Borika és kisÁbel fűtötte a hangulatot, ők is készültek nagyon a bulira.
Kispapa 4-kor felvette a csajszit az oviban, és onnan már többed magukkal indultak el a fergeteges buli helyszínére. Pont megúszva az esőt. Jött ugyanis Zita, a legjobb barátnő, Hanna, a másik jó barátnő, utóbbit elkísérte kisöccse is Áchim, de aztán befutott a híres Tomi ovistárs, a srác a térről, és természetesen nem hiányozhatott a nagy Ő sem, K. Ábel, kiskorú.
A buli részvevői kezdetben nemek szerint külön váltak, a fiúk vonatoztak - miután Kispapa összeépítette nekik a nagyszerű Thomasos sínpályát -, a csajok öltözködtek, hajpántokat cseréltek, rajzoltak, aztán kezdett összemelegedni a banda. Tomi és Hanna még fa tortát is sütöttek Blankának, imitálva az oviban lévő szülinapi köszöntős hagyományt.
Fogyott a pizza, az üdcsi, majd jött a finom torta. A gyertyaelfújást ismételni kellett, mert Borika megelőzte Blankát, aki ezt eléggé nehezményezte, de aztán ő is fújhatott. Négyet.
Később forrósodott a hangulat, egy két tánc is befigyelt a Maszkabálra, sőt, a végén, Blanka, Ábel és Tomi már Bori ágyát is birtokba vették. Bunkert építettek, és elbújtak Bori farkas elől.
A bulinak 9 körül a zord szülők véget vetettek, de talán nem is baj, mert a kis csajokat alig lehetett így is ágyba parancsolni, annyira pörögtek. Szegény Zsófika is kb. fél órát sírt elalvás előtt egyhuzamban, annyi input érte. Pedig ő aztán tényleg nem egy sírós baba.
Szombat reggel aztán nagy izgalommal keltek a csajszik, hisz a Kispapa család ellátogatott a híres Fővárosi Nagycirkuszba, az Úton a bohóc c. előadásra. Zsófika is elkísérte a nővérkéit, ő a hordozóban ill. Kispapa kezében nagyjából átaludta az eseményeket. A csajok nagyon élvezték az előadást, bár Borika kezdetben párszor elmondta, hogy hazatérne, de aztán megnyugodott. Blanka teljesen odavolt, legjobban a bűvész tetszett neki, ahogy a nénit mindig átöltöztette 5 mp. alatt, szebbnél szebb ruhákba. Ezt a teljesítményt reggelente is végre lehetne hajtani, Kispapáéknál a 3+1 csajszival.
Az oroszlánoktól Blanka kicsit félt először, aggódott, hogy megeszik az idomárt, és nem tetszett neki a nagy foguk, de mikor az állatok bemutatták taps tudományukat, velük is megbarátkozott. Borika a végén annyira belejött, hogy a feje fölötti tapssal adott hangot elégedettségének.
Hazafele persze elszakadt a cérna mindkettőnél, kicsit sok volt ez így nekik. (2×1 órás volt a cirkusz délelőtt 11-től, no meg az élmény is akadt.) A kocsiban e is laludtak rögtön a 10 perces út alatt, de ahogyan az lenni szokott, amikor Kispapáék felcipelték, és ágyba tették őket, rögtön magukhoz tértek, és azóta is tart a buli...
péntek, május 21, 2010
kedd, május 18, 2010
Ovis évzáró
Ugyan még csak május közepét írunk, de az ovis tanév lassan véget ér, így ma Kispapa és Kismama a Süni csoport évzárójára volt hivatalos.
Előtte volt egy kis izgalom, hogy vajon KisBlanka mennyire vesz majd aktívan részt az ünnepségen, tekintve az előzményeket, de a csajszi minden várakozást felülmúlt.
Na nem csak ő, hanem az egész csoport. Annak ellenére, hogy ők még a hagyományos kiscsoportnál is kisebbek, hisz ők a pici csoport, profi kis performance-t nyomtak jó 20 percben. A műsor az egész évben tanult versek, mondókák, dalok egyvelegéből állt, 4 évszakra lebontva. Voltak egyéni számok, amikor 2-3 fős kis csoportok szavaltak, majd ezt váltották a közös rituálék. Néha vegyült egy kis néma spontenaitás egy-egy előadó produkciójába, de még bárki lehet megasztár.
A karácsonyi műsorral ellentétben most senki nem szaladt oda sírva anyukájához, senki sem sült ropogósra az előadásába, látszott, hogy ez a pár hónap is sokat számít ebben az életkorban.
És ami KisBlankát illeti, nagy dicséretnek örvend. Hiszen nemcsak a közös részeknél szavalt, énekelt aktívan, hanem amikor egyénileg, harmad magával kellett kiállni a szülők elé és szavalni, akkor is nagyon ügyesen helytállt. Olykor legalábbis nagyon jól tátogott. Közben persze kereste a szoros szemkontaktust Kispapával és Kismamával, de ez így van jól.
Az óvónénik is nagyon megdicsérték. Úgy tűnik, tényleg hatott a múlt heti lelkifröccs.
Előtte volt egy kis izgalom, hogy vajon KisBlanka mennyire vesz majd aktívan részt az ünnepségen, tekintve az előzményeket, de a csajszi minden várakozást felülmúlt.
Na nem csak ő, hanem az egész csoport. Annak ellenére, hogy ők még a hagyományos kiscsoportnál is kisebbek, hisz ők a pici csoport, profi kis performance-t nyomtak jó 20 percben. A műsor az egész évben tanult versek, mondókák, dalok egyvelegéből állt, 4 évszakra lebontva. Voltak egyéni számok, amikor 2-3 fős kis csoportok szavaltak, majd ezt váltották a közös rituálék. Néha vegyült egy kis néma spontenaitás egy-egy előadó produkciójába, de még bárki lehet megasztár.
A karácsonyi műsorral ellentétben most senki nem szaladt oda sírva anyukájához, senki sem sült ropogósra az előadásába, látszott, hogy ez a pár hónap is sokat számít ebben az életkorban.
És ami KisBlankát illeti, nagy dicséretnek örvend. Hiszen nemcsak a közös részeknél szavalt, énekelt aktívan, hanem amikor egyénileg, harmad magával kellett kiállni a szülők elé és szavalni, akkor is nagyon ügyesen helytállt. Olykor legalábbis nagyon jól tátogott. Közben persze kereste a szoros szemkontaktust Kispapával és Kismamával, de ez így van jól.
Az óvónénik is nagyon megdicsérték. Úgy tűnik, tényleg hatott a múlt heti lelkifröccs.
hétfő, május 17, 2010
vasárnap, május 16, 2010
Bécs, vihar, áldozás
Megtörtént a kiscsalád első nagycsaládos bécsi kiruccanása. A kicsi kocsi utolsó négyzet-köb-centiméterig felpakolva, hiszen hiába csak 3 napról van szó, ennyi gyerekkel ez annyi cucc, mintha három hétre mennének Kispapáék valahova. Utazóágy matraccal, légzésfigyelő, 2 bőrönd ruhával, mert mindenből kell pót és pót, babakocsi, hordozókendő, játékok, hűtőtáska, 3 gyerekülés stb. S akkor most még nem kell három külön sminktáska.
Pénteken a Kispapa elhozta Blankát ebéd után az oviból, amiért egy nagy vallomás is járt egyeskétől: "Úgy nagyon szeretlek papa, hogy ebéd után jöttél értem, és nem alvás után." Szerencse, hogy nem érdekből szeret a gyermek. Az érzelmek korbácsolása és helyrerázása után nem sokkal Kismama már érkezett a megpakolt kocsival és a két kiscsajjal, aztán hit the road.
Az út elég simán telt, a csajszik a határig nagyjából aludtak, utána pedig csendben voltak, illetve számolták a szélkerekeket. Bécs közelében egy mini pihenő járt Zsófikának, aki cicizett egy jót, és utána folytatódott a nagy utazás.
Kb. 5 körül sikerült megérkezni Kismama tesójának, Vicces Zolinak és asszonykájának, Zsuzsinak a pecójához. A kiscsajok nagyon felpörögtek, és rögtön birtokba vették a bécsi unokatesók, Fábi és Levi birodalmát, különös tekintettel a playmobil játékokra.
Még Borika - a maga visszafogott módján - is elég gyorsan aklimatizálódott, bár kezdetben jó néhányszor elmondta, hogy "menjünk már haza". De aztán megbékélt a helyzettel. Finom vacsi után fürci, és jó későn elalvás kövekezett.
Az első éjszaka jól telt, Bori nem ébredt fel éjjel, reggel majdnem 7-ig aludt, egyedül Zsófi hozta a 2-3-szor kelős formáját.
Szombat délelőtt ketté vált a kiscsalád. Mivel Bori nagyon korán kelt, és elég gyorsan elfáradt, ő otthon maradt aludni Kismamával és Zsuzsival.
Ezalatt Kispapa, Blanka, Zoli és Zsófi bevásároltak, játszótereztek, és ellátogattak egy közeli sörfőzdébe. Csak egy korsó erejéig, az íze kedvéért. Zsófika szinte végigaludta a programsorozatot. Ebéd után Kismama lógott el Zsuzsival egy kis shoppingolásra, míg a fiúk a kiscsajszikra vigyáztak.
Szombat este már kibővült a társaság, hiszen megérkezett Gyuri nagypapa és Edit nagymama is. Az esti közös vacsi után a csajszik eléggé felpörögtek, így a szokásosnál is nehezebben telt a fektetés, és ez az éjszaka nem is volt olyan nyugodt. Kispapa kétszer is kikötött Bori baba ágyában, Kismama meg kb. óránként szoptatta Zsófit. A Blankával szerencsére - hat hetes kora óta - alvásgondok nem igen akadnak.
A vasárnap reggel igen viharosan kezdődött, már ami az időjárást illeti. Kemény 10 fok, szakadó eső, orkánjellegű szél. De azért hellyel-közzel sikerült nagyjából időben odaérni a templomhoz, Levi elsőáldozására.
Levi nagyon ügyes volt, a kiscsajszik is elég jól viselték a szertartást. A mise után egy Bécs közeli szép kisvárosba - Esztergom-Szentendre-Budai vár keverék - vette az útját a nagy család, ahol elfogyasztottak egy finom ebédet, az osztrák-magyar családi kapcsolatok jegyében, a kiscsajok játszottak kicsit Fábiék Robin Hood nevű kutyusával, Zsófika pedig kézről kézre járt, és mindekire hatalmasokat mosolygott.
Az ünnepi ebéd után tipli hazafelé, az út jól telt, a kiscsajok szinte végigaludták, néha még Kispapa is bólintott egyet egyet - no nem a volán mögött -, Kismama pedig nagyon ügyesen hazafuvarozta őket, a katasztrofális útviszonyok ellenére.
Mingyá képek.
Pénteken a Kispapa elhozta Blankát ebéd után az oviból, amiért egy nagy vallomás is járt egyeskétől: "Úgy nagyon szeretlek papa, hogy ebéd után jöttél értem, és nem alvás után." Szerencse, hogy nem érdekből szeret a gyermek. Az érzelmek korbácsolása és helyrerázása után nem sokkal Kismama már érkezett a megpakolt kocsival és a két kiscsajjal, aztán hit the road.
Az út elég simán telt, a csajszik a határig nagyjából aludtak, utána pedig csendben voltak, illetve számolták a szélkerekeket. Bécs közelében egy mini pihenő járt Zsófikának, aki cicizett egy jót, és utána folytatódott a nagy utazás.
Kb. 5 körül sikerült megérkezni Kismama tesójának, Vicces Zolinak és asszonykájának, Zsuzsinak a pecójához. A kiscsajok nagyon felpörögtek, és rögtön birtokba vették a bécsi unokatesók, Fábi és Levi birodalmát, különös tekintettel a playmobil játékokra.
Még Borika - a maga visszafogott módján - is elég gyorsan aklimatizálódott, bár kezdetben jó néhányszor elmondta, hogy "menjünk már haza". De aztán megbékélt a helyzettel. Finom vacsi után fürci, és jó későn elalvás kövekezett.
Az első éjszaka jól telt, Bori nem ébredt fel éjjel, reggel majdnem 7-ig aludt, egyedül Zsófi hozta a 2-3-szor kelős formáját.
Szombat délelőtt ketté vált a kiscsalád. Mivel Bori nagyon korán kelt, és elég gyorsan elfáradt, ő otthon maradt aludni Kismamával és Zsuzsival.
Ezalatt Kispapa, Blanka, Zoli és Zsófi bevásároltak, játszótereztek, és ellátogattak egy közeli sörfőzdébe. Csak egy korsó erejéig, az íze kedvéért. Zsófika szinte végigaludta a programsorozatot. Ebéd után Kismama lógott el Zsuzsival egy kis shoppingolásra, míg a fiúk a kiscsajszikra vigyáztak.
Szombat este már kibővült a társaság, hiszen megérkezett Gyuri nagypapa és Edit nagymama is. Az esti közös vacsi után a csajszik eléggé felpörögtek, így a szokásosnál is nehezebben telt a fektetés, és ez az éjszaka nem is volt olyan nyugodt. Kispapa kétszer is kikötött Bori baba ágyában, Kismama meg kb. óránként szoptatta Zsófit. A Blankával szerencsére - hat hetes kora óta - alvásgondok nem igen akadnak.
A vasárnap reggel igen viharosan kezdődött, már ami az időjárást illeti. Kemény 10 fok, szakadó eső, orkánjellegű szél. De azért hellyel-közzel sikerült nagyjából időben odaérni a templomhoz, Levi elsőáldozására.
Levi nagyon ügyes volt, a kiscsajszik is elég jól viselték a szertartást. A mise után egy Bécs közeli szép kisvárosba - Esztergom-Szentendre-Budai vár keverék - vette az útját a nagy család, ahol elfogyasztottak egy finom ebédet, az osztrák-magyar családi kapcsolatok jegyében, a kiscsajok játszottak kicsit Fábiék Robin Hood nevű kutyusával, Zsófika pedig kézről kézre járt, és mindekire hatalmasokat mosolygott.
Az ünnepi ebéd után tipli hazafelé, az út jól telt, a kiscsajok szinte végigaludták, néha még Kispapa is bólintott egyet egyet - no nem a volán mögött -, Kismama pedig nagyon ügyesen hazafuvarozta őket, a katasztrofális útviszonyok ellenére.
Mingyá képek.
péntek, május 14, 2010
Az első ovis konfliktus
Az úgy történt, hogy a héten, mikor a nagymama ment egyik délután a Blankáért az oviba, és érdeklődött az ottani élete után, az óvónéni finoman megjegyezte, hogy nagyon aranyos, jó kislány, gyönyörűen rajzol, de mostmár lassan részt kéne venni a közösségi programokba a többiekkel.
Aztán este folytatódott a sztori. Fürdés közben, az ovis dolgokkal kapcsolatban amúgy nem túl bőbeszédű kisBlanka bevallotta a mamának, hogy az óvónéni azt mondta, ha nem énekel, nem mehet tovább középsőbe a Süni csoporttal.
Mivel ez így elég radikálisan hangzott, és látszólag Blankát eléggé megviselte, Kismama úgy döntött, megérett a helyzet egy ovis fogadóórára, hogy tisztán lássanak Kispapáék. Persze azért is kellett, mert Kismamáék sejtették, hogy az amúgy eddig nagyon szeretett, kedves óvónéni kritikája nem igazán így hangozhatott, ahogy Blanka interpretálta. De valami nyilván lehetett benne, mert másnap, hosszú idő után Blanka ismét sírva ment oviba.
Na de hogy ne fokozzuk tovább az izgalmakat: Kismama szerdán beszélgetett egy jót az óvónénikkel, és sok meglepő dolog kiderült. Nagy problémák továbbra sincsenek a csajszival, de eddig nagyon antiszocinak mutatkozott a drága.
Kiderült hogy az elmúlt egy évben kisBlanka szinte egyáltalán nem vett részt semmi csoportos megmozdulásban, inkább távolról szemlélte az eseményeket. Ezt úgy kell érteni, hogy míg a többiek táncoltak, énekeltek, mondókáztak közösen az óvónénikkel, Blanka és a barátnője inkább rajzoltak, és nem vettek részt semmiben sem. Persze mivel semmi nem kényszer, nem is volt ebből gond, nem erőltették, de minek után lassan befejeződik az év, és már nem kezdő ovisok, és már az összes inaktív gyermek is minimálisan részt vett mindenben, Blanka kivételével, az óvónéni ezt kicsit megelégelte.
Van egy játék, a híres "Ez a nóta nóta körbejár, ez a nóta nóta valakire rátalál" énekre, hogy mikor valakire rátalál a nóta, annak mondani kell egy dalcímet. Nem egyedül énekelni, csak dalcímet mondani,amit utána közösen elénekel a csoport.
Mikor Blanka sokadik kérlelésre sem volt hajlandó mondani semmit sem, csak állt és szopta az ujját, akkor az óvónéni finoman annyit mondott, hogy "Blanka, nem vagy már kezdő ovis, ha nem szeretnél a kicsik közt maradni, neked is meg kell szólalni időnként"
De az óvónéni mondta Kismamának, hogy nem gondolta volna hogy ez ilyen mélyen érinti Blankát...És nyilván nem is bántani akarta, de ki kellett mozdítani ebből az állapotból, mert úgy érezték, Blanka már dacból sem csinálja, illetve látszik rajta, hogy már mondana valamit, de a saját makacssága nem engedi, és ettől feszült és a saját csapdájába esik....
(itt megjegyezendő, hogy a Kismama teljesen megérti az óvónéni esetleges indulatát,türelmetlenségét, hiszen ő 2 éven keresztül vitte Blankát anno manótornára, amit elvileg nagyon szeretett a csajszi, de csak otthonról, mert ott semmit nem csinált soha, csak a mama ölében ült és cumizott. Na ez néha a Kismamánál is kiverte időnként a biztosítékot, így abba is hagyták egy idő után)
Mindenesetre úgy tűnik, hatott az óvónéni módszere, mert állítólag azóta Blanka kérlelés nélkül aktívan részt vesz az évvégi műsorok próbáiban, énekel, verset mond. És végre az oviban hallják a hangját....
És úgy tűnik, Blanka is megbékélt ezzel a helyzettel, mintha megkönnyebbült volna, hogy nem neki kellett magától megtenni az első lépést, hanem valamilyen szinten "kényszerítve" lett. Állítólag az óvónénivel többször átbeszélték azóta a helyzetet az oviban, és Kispapáék is próbálják itthon elmagyarázni neki, mivel is jár egy közösség..Így az elmúlt 2 napban már nem sírt, és az óvónénit is szereti.
Kismamáék tudják, hogy KisBlanka a lassú víz partot mos esete mindenben. Amíg ő nem határoz el magában valamit, addig senki és semmi nem veheti rá, hogy megtegye, de lassan meg kell tanulnia leküzdeni a saját természetét időnként, és azt is, hogy igenis vannak bizonyos közösségi szabályok, amihez alkalmazkodni kell, mégha nem is tetszik.
Kispapáék remélik, ennél nagyobb probléma sosem lesz vele.
Aztán este folytatódott a sztori. Fürdés közben, az ovis dolgokkal kapcsolatban amúgy nem túl bőbeszédű kisBlanka bevallotta a mamának, hogy az óvónéni azt mondta, ha nem énekel, nem mehet tovább középsőbe a Süni csoporttal.
Mivel ez így elég radikálisan hangzott, és látszólag Blankát eléggé megviselte, Kismama úgy döntött, megérett a helyzet egy ovis fogadóórára, hogy tisztán lássanak Kispapáék. Persze azért is kellett, mert Kismamáék sejtették, hogy az amúgy eddig nagyon szeretett, kedves óvónéni kritikája nem igazán így hangozhatott, ahogy Blanka interpretálta. De valami nyilván lehetett benne, mert másnap, hosszú idő után Blanka ismét sírva ment oviba.
Na de hogy ne fokozzuk tovább az izgalmakat: Kismama szerdán beszélgetett egy jót az óvónénikkel, és sok meglepő dolog kiderült. Nagy problémák továbbra sincsenek a csajszival, de eddig nagyon antiszocinak mutatkozott a drága.
Kiderült hogy az elmúlt egy évben kisBlanka szinte egyáltalán nem vett részt semmi csoportos megmozdulásban, inkább távolról szemlélte az eseményeket. Ezt úgy kell érteni, hogy míg a többiek táncoltak, énekeltek, mondókáztak közösen az óvónénikkel, Blanka és a barátnője inkább rajzoltak, és nem vettek részt semmiben sem. Persze mivel semmi nem kényszer, nem is volt ebből gond, nem erőltették, de minek után lassan befejeződik az év, és már nem kezdő ovisok, és már az összes inaktív gyermek is minimálisan részt vett mindenben, Blanka kivételével, az óvónéni ezt kicsit megelégelte.
Van egy játék, a híres "Ez a nóta nóta körbejár, ez a nóta nóta valakire rátalál" énekre, hogy mikor valakire rátalál a nóta, annak mondani kell egy dalcímet. Nem egyedül énekelni, csak dalcímet mondani,amit utána közösen elénekel a csoport.
Mikor Blanka sokadik kérlelésre sem volt hajlandó mondani semmit sem, csak állt és szopta az ujját, akkor az óvónéni finoman annyit mondott, hogy "Blanka, nem vagy már kezdő ovis, ha nem szeretnél a kicsik közt maradni, neked is meg kell szólalni időnként"
De az óvónéni mondta Kismamának, hogy nem gondolta volna hogy ez ilyen mélyen érinti Blankát...És nyilván nem is bántani akarta, de ki kellett mozdítani ebből az állapotból, mert úgy érezték, Blanka már dacból sem csinálja, illetve látszik rajta, hogy már mondana valamit, de a saját makacssága nem engedi, és ettől feszült és a saját csapdájába esik....
(itt megjegyezendő, hogy a Kismama teljesen megérti az óvónéni esetleges indulatát,türelmetlenségét, hiszen ő 2 éven keresztül vitte Blankát anno manótornára, amit elvileg nagyon szeretett a csajszi, de csak otthonról, mert ott semmit nem csinált soha, csak a mama ölében ült és cumizott. Na ez néha a Kismamánál is kiverte időnként a biztosítékot, így abba is hagyták egy idő után)
Mindenesetre úgy tűnik, hatott az óvónéni módszere, mert állítólag azóta Blanka kérlelés nélkül aktívan részt vesz az évvégi műsorok próbáiban, énekel, verset mond. És végre az oviban hallják a hangját....
És úgy tűnik, Blanka is megbékélt ezzel a helyzettel, mintha megkönnyebbült volna, hogy nem neki kellett magától megtenni az első lépést, hanem valamilyen szinten "kényszerítve" lett. Állítólag az óvónénivel többször átbeszélték azóta a helyzetet az oviban, és Kispapáék is próbálják itthon elmagyarázni neki, mivel is jár egy közösség..Így az elmúlt 2 napban már nem sírt, és az óvónénit is szereti.
Kismamáék tudják, hogy KisBlanka a lassú víz partot mos esete mindenben. Amíg ő nem határoz el magában valamit, addig senki és semmi nem veheti rá, hogy megtegye, de lassan meg kell tanulnia leküzdeni a saját természetét időnként, és azt is, hogy igenis vannak bizonyos közösségi szabályok, amihez alkalmazkodni kell, mégha nem is tetszik.
Kispapáék remélik, ennél nagyobb probléma sosem lesz vele.
csütörtök, május 13, 2010
Személyi igazolvány
Bizony, a 3 hónapos Zsófikának már ez is dukál. Míg a nővérkéi anno, a külföldi utak előtt útlevelet kaptak, ami mindössze 2 évig volt érvényes, és pénzbe került, Zsófi baba a héten megkapta első személyijét az államtól, ingyé. Persze miután a Kismama megigényelte neki.
A dolog apropója ugyanis egy hétvégi bécsi kiruccanás, ami most lesz esedékes.. A Kismama keresztfia, Levi elsőáldozására hivatalos a kiscsalád, és ha minden jól megy, eleget is tesznek a meghívásnak.
A bőröndök már becsomagolva figyelnek a nagyszobában. Kispapáék már most látják, hogy ezzel a 3 csajszival nem lesz egyszerű a kiruccanás. Kb 2 heti cucc szükséges a 3 napra, mindenből pót-dolog kell, Zsófi baba cuccairól nem is beszélve.
Lesz itten kaland bőven.
A dolog apropója ugyanis egy hétvégi bécsi kiruccanás, ami most lesz esedékes.. A Kismama keresztfia, Levi elsőáldozására hivatalos a kiscsalád, és ha minden jól megy, eleget is tesznek a meghívásnak.
A bőröndök már becsomagolva figyelnek a nagyszobában. Kispapáék már most látják, hogy ezzel a 3 csajszival nem lesz egyszerű a kiruccanás. Kb 2 heti cucc szükséges a 3 napra, mindenből pót-dolog kell, Zsófi baba cuccairól nem is beszélve.
Lesz itten kaland bőven.
péntek, május 07, 2010
Borika a kemény dió
Borika a napokban ismét sok fejtörést okoz a Mamájának. A Zsófi születése miatt lévő féltékenység mintha már enyhülni látszott volna, de most újra felerősödött, kombinálva egy kis Terrible Two-val, vagyis a T2-vel. Szerencsére nem Zsófin csattan, ő továbbra is nagy rajongásnak,imádatnak örvend, sokszor inkább a túlszeretgetés a probléma.
Viszont egyéb téren Borinál tombol a dakorszak, és a hiszti hegyek. Mostanság szinte semmi nem volt jó neki, pedig azért van program rendesen. Rendszeresen jár a mamával szerda délelőttönként Menőmanó tornára, míg Zsófira vagy a Kispapa vagy a nagymama vigyáz. Így a kettesben lévő közös élmény is megvan a mamával.
A jó időre való tekintettel van sok játszóterezés, jön Kisábel is rendszeresen látogatóba, így barátokban sincs hiány. Ennek ellenére Borikának sokszor semmi nem jó. Ha tele van a pohár vízzel ,az a baj, mikor a Kismama kiönt belőle, hogy csak félig legyen, akkor azért jön a földre levágom magam hiszti. Persze ezek főleg a mamának szólnak. A nagymamával érdekes mód Angyalgyerek, aki tud a játszótérről simán hazagyalogolni. Ha a mamával és Zsófival jön haza, akkor általában a zebra közepén levágja magá a földre, hogy a Mama cipelje..Ez persze elég nehezen kivitelezhető, hisz tolni kell a a babakocsit is, vagy ha kendőben van Zsófi, elég az ő 6 kg-ját cipelni.. Bár a múltkor így hozta haza a mama. Zsófi rajta kendőben, hóna alatt a hisztiző Bori.
Evés téren vannak a legnagyobb problémák. Amennyire jól evett régen, most nagyon küzd vele a Kismama. Csak túró rudi és tészta lehet.. Ha pedig "nem" a válasz, akkor jön az örjöngés. És képes arra, hogy egész nap ne egyen. Persze nincs rossz súlyban, és nyilván nem fog éhen halni, de azért eléggé embertpróbáló időszak ez mostanság.
Talán ha június közepén befejeződik az ovi, akkor könnyebb lesz, mert Blanka is itt lesz társaságnak. Utána pedig ha minden jól megy, és kedvük is lesz hozzá, pár hét unokatesós, kényeztető nyaralás következik Tóalmáson a nagymamáékkal, illetve időnként kiegészülve Kispapáékkal, Zsófival.
Viszont egyéb téren Borinál tombol a dakorszak, és a hiszti hegyek. Mostanság szinte semmi nem volt jó neki, pedig azért van program rendesen. Rendszeresen jár a mamával szerda délelőttönként Menőmanó tornára, míg Zsófira vagy a Kispapa vagy a nagymama vigyáz. Így a kettesben lévő közös élmény is megvan a mamával.
A jó időre való tekintettel van sok játszóterezés, jön Kisábel is rendszeresen látogatóba, így barátokban sincs hiány. Ennek ellenére Borikának sokszor semmi nem jó. Ha tele van a pohár vízzel ,az a baj, mikor a Kismama kiönt belőle, hogy csak félig legyen, akkor azért jön a földre levágom magam hiszti. Persze ezek főleg a mamának szólnak. A nagymamával érdekes mód Angyalgyerek, aki tud a játszótérről simán hazagyalogolni. Ha a mamával és Zsófival jön haza, akkor általában a zebra közepén levágja magá a földre, hogy a Mama cipelje..Ez persze elég nehezen kivitelezhető, hisz tolni kell a a babakocsit is, vagy ha kendőben van Zsófi, elég az ő 6 kg-ját cipelni.. Bár a múltkor így hozta haza a mama. Zsófi rajta kendőben, hóna alatt a hisztiző Bori.
Evés téren vannak a legnagyobb problémák. Amennyire jól evett régen, most nagyon küzd vele a Kismama. Csak túró rudi és tészta lehet.. Ha pedig "nem" a válasz, akkor jön az örjöngés. És képes arra, hogy egész nap ne egyen. Persze nincs rossz súlyban, és nyilván nem fog éhen halni, de azért eléggé embertpróbáló időszak ez mostanság.
Talán ha június közepén befejeződik az ovi, akkor könnyebb lesz, mert Blanka is itt lesz társaságnak. Utána pedig ha minden jól megy, és kedvük is lesz hozzá, pár hét unokatesós, kényeztető nyaralás következik Tóalmáson a nagymamáékkal, illetve időnként kiegészülve Kispapáékkal, Zsófival.
Ovis anyáknapja
Kismama a héten részt vett élete első olyan Anyák Napi ünnepségén, ahol már nem a szereplők, hanem a nézők között foglalt helyet. Persze nagy volt az izgalom.
A nagy nap hétfőn volt, de rendhagyó módon, nem volt kimondott ünnepség. Mivel Blanka kiscsoportos, de azon belül is mini csoportos, a mini csoportban még nem rendeztek külön nagy ünnepséget, hisz a karácsonyi szereplés is sokaknál hangos sírásba fulladt. Sokkal inkább a meghittebb köszöntésre hajaztak az óvónénik. És ez így volt jó.
Múlt héten az anyukák kaptak egy kis levelet, hogy május 3-án feltétlenül ők menjenek a gyermekért. Mikor a mamák odaérkeztek, egyenként mindenki bevonult külön külön a terembe, ahol egy pici sarokba leültették a gyermekével, aki elszavalta külön a kis verset, énekelt, virágot és ajándékot adott. Egy kézlenyomatot készítettek.
Lehet tippelni,vajon KisBlanka mennyire volt aktív. Hát persze, nyilván semennyire. Mivel hallotta, hogy Zita barátnője sem mondta el a verset a mamájának, őt sem tudták rávenni az óvónénik. De nem baj. Itthon bepótolta jó párszor.
A nagy nap hétfőn volt, de rendhagyó módon, nem volt kimondott ünnepség. Mivel Blanka kiscsoportos, de azon belül is mini csoportos, a mini csoportban még nem rendeztek külön nagy ünnepséget, hisz a karácsonyi szereplés is sokaknál hangos sírásba fulladt. Sokkal inkább a meghittebb köszöntésre hajaztak az óvónénik. És ez így volt jó.
Múlt héten az anyukák kaptak egy kis levelet, hogy május 3-án feltétlenül ők menjenek a gyermekért. Mikor a mamák odaérkeztek, egyenként mindenki bevonult külön külön a terembe, ahol egy pici sarokba leültették a gyermekével, aki elszavalta külön a kis verset, énekelt, virágot és ajándékot adott. Egy kézlenyomatot készítettek.
Lehet tippelni,vajon KisBlanka mennyire volt aktív. Hát persze, nyilván semennyire. Mivel hallotta, hogy Zita barátnője sem mondta el a verset a mamájának, őt sem tudták rávenni az óvónénik. De nem baj. Itthon bepótolta jó párszor.
vasárnap, május 02, 2010
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
