Jól telt Kispapáéknál a négy napos giga hétvége, szegény kiscsajszi végig hányta és fosta magát, ágyát, és becses szüleit, szegényke. Na, de csak szépen sorjában.
Szerda este még kicsi keresztlánya a mamának és Kispapának aludt itten, meg becses nővére, Luca, ugyebár. Szépen szót is fogadtak, a Kispapa mesélt nekik valami kamu mesét, sötétben, fejből. Természetesen olyat, aminek a végére már minden állatka aluszik...
Még csütörtök délelőtt is minden rendben volt, az egész éccaka kezdődött. Egy nagy öblös köhögéssel, majd hányással, amikor éppen az igazak álmát aludta - volna - Kispapa. Aztán reggel már lázas is lett a szentem, majd jött a fosi, és így tovább.
Persze enni-inni sem nagyon tudott-akart a kiscsajszi, úgyhogy csak kisebb közelharcok, lefogások, középkori kínzóeszközök bevetésével sikerült beléjenyomni egy kis vizet, csokigolyót, s egyéb, rengeteg tápanyaggal bíró eleséget. Valami okból kifolyólag az alkoholmentes sör jobban csúszott neki, meg a szénsavas áványvíz. Érdemes ezt kipróbálni.
Mama és Kispapa felett szinte folyamatosan ott lógott: "Na, ha még egyet hány, hát tuti visszük az ügyeletre" - de amikor ezen szavak kimondóttak vala, a kiscsajsziban maradt bent egy kis folyadék, az akció elnapolódott.
Vasárnap már relatíve nyugiban telt, csak szerényebb öklendezésekkel kísérve, kisebb folyékony kakival.
Ekkor fosott a Kispapa először. De ez már egy másik történet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése