szombat, július 25, 2009

Nyaralás 2.O

Köszönjük a gratulációkat a legkisebb családtaghoz, reméljük a legjobbakat. Egy, a down-kórt szűrő vérteszt eredménye és az afp még várat magára. A következő esedékes Uh-ok (magzati szív Uh, genetikai Uh) csak szeptember első hetében lesznek esedékesek, addig talán egy kis nyugalom várható a Kismama részéről. És talán a Kispapának is jut belőle.

Így most a kiscsalád egy hétre el is búcsúzik, hisz jól megérdemelt nyaralásuk 2. felvonása következik Csopakon. Folyt. köv. 1 hét múlva.

hétfő, július 20, 2009

Breaking news... a harmadik B. közeleg

Bizony, bizony. Világválság ide vagy oda, Kispapáék termelnek, nevelnek, tanítanak, kenyeret és cirkuszt - igyekeznek - szolgáltatni. Egyre bővülőbb körben.

Mert ugyanis egy harmadik B-betűs személy rajzolódik a mama pocakjában. A Kismamáéban. Ma volt a 12. heti UH, s a korábbi tapasztalatokkal ellentétben, hogy-hogy nem, semmi para nincs. A kis IQ-harcos akkora, amekkorának lennie kell, látszik már kis keze, kis lába, orrcsontja, sőt, a mindent tudó nyaki redő is tökéletes, amit annak idején a Blankánál egy drága doktor bácsi erősen elmért.

Szóval igen, érkezik valaki, hivatalosan január végén. Persze ebben a hülye össze-vissza vonuló frontok mellett a Kismama erősen küzdött migrénnel az elmúlt trimeszterben. (Ami nem egyenlő a fejfájással, kicsit durvább. Ezt csak azért írja a Kispapa, mert elég sok helyen összekeverik e dolgokat. A migrén legalább 3 napig tart, éjszaka nem alvással jár, rossz esetben 20 perecenkénti hányással, amit napközben is csupán sötétszobában lehet egy fél fokkal könnyebben túlélni. Meg giga erős gyógyszerrel, csak az (Imigran) nem ajánlott terhesség alatt. Na mindegy.)

Szóval minden rendben, harmadik B. érkezik lassan, de biztosan. Hogy Béla lesz vagy Bella, majd kiderül (no ez azért nem komoly...). De azért ezen nevek is csenghetnek szépen, ezt üzenik Kispapáék a Béláknak, Belláknak.

B3 has hit the road.

szerda, július 15, 2009

Csillagoktól a Római parton át a Lánchídig

Nagy nap volt a múlt szombati, amit ráadásul egy kellemes péntek este előzött meg. Történt ugyanis, hogy megszületett Liza baba, Rozi (alias Jozi) kishúga, így ezt megünnepelvén, Kispapa és Kismama drága kislányaikat a nagyszülőknél hagyva éjszakára, elmentek koccintani a legifjabb hölgy tiszteletére. Valesz-apuka már ottan is csücsült a Majorkában, aztán koccintott néhány búzasörrel Kispapával, no és persze a nagy visszatérővel (?), Picigergővel és asszonykájával.

Másnap reggel azonban jó korán felvették Kispapáék Blankát, hogy még időben odaérjenek a Planetáriumba (már a honlap is sokat elárul), a Süni és a Csillagok című nagyszerű előadásra. Borika addig édesdeden húzta a lóbőrt tovább nagymamáéknál. Az ötlet egyébként nem Kispapáékat dicséri, hanem Suzuki Andris anyukáját.

Kispapáék, és nemkülönben a Suzuki-szülők is, nagy izgalommal várták, vajon mit szólnak a 3 évesek az előadáshoz. Kismama lelkiekben fel is készült, hogy majd 5 perc után távozni kell. Ami azért is lett volna szívás, mert a híres Planetárium nem túl családbarát, már ami az árakat illeti. Ugyanis 2 év fölött már fizetni kell a gyermek után is (2 év alatt úgyse ért semmit…), ráadásul 1200 ft-t. A családi jegy is kedvezményes, két szülővel, egy gyerekkel ki is jön 3600-ból. (Ahogy Suzuki Andris-papa – erősen ironikusan – megjegyezte, minden perce megérte.)

Na de szerencsére nem kellett Blankán behajtani a pénzt, meglepően jól bírta a közel 40 perces, mesés előadást Süniről, aki meg akarta szerezni a csillagokat, de bölcs barátja Bagoly-koma felvilágosította az Univerzum törvényeiről, és hosszasan magyarázta a különféle csillagokat, csillagképeket, stb. Blanka egyedül a hulló csillagokat és a Sarki fényt nem díjazta, azokat nem merte nézni, szüleinek odasúgta: „Félek.” De Kispapa hősiesen megvédte.
Ugyanakkor a műsor mintha 10-20 éve készült volna, olyan technikai szinten volt. Talán ideje lenni a fejlődés útjára lépni.

Az előadás után egy könnyed ebéd következett a Suzuki-családdal, immár Borikával kiegészülve, majd a délutáni alvás után a kiscsalád a Római-part felé vette az irányt KisÁbellel és szüleivel. Volt ott fröccs, fagyi, lángos, játszózás, hajó és Duna nézés, majd fáradtan hazaérkezés. Ezúttal a nagy dugó elmaradt.

A vasárnap már nyugisabban telt. A délelőttöt Borika keresztszüleivel és kisfiúkkal, Gergővel töltötte a család. A Lánchídon hétvégenként megrendezendő híd-bulira is ellátogattak (délelőtt azért túl sok program nincs), valamint tettek egy nagy sétát a Duna-parton, ismét néhány fagyi és egyéb nasik kíséretében.

Soha rosszabbat.

szombat, július 11, 2009

Pilis ma rót

Az elmúlt hétvégének egy részét a Kispapa család Suzuki Andrisék pilismaróti kölcsönkérójában tölötték, persze a Suzuki családdal együtt. A reggeli 9 órás indulást persze ismét nem sikerült tartani, amióta ez a két drágaság megszületett, valahogy sose sikerül időben odaérni bárhova is.
De nagy nehezen megérkezeztek Kispapáék, és egy szép nap kerekedett belőle. Volt egy kis medence, amelyben a víz igaz kissé lassan melegedett fel, így Andris és Blanka – majd idővel Bori is – igencsak türelmetlen volt, de a délutáni alvás után már kellemes hőfokon élvezhették a víz adta örömöket. Sőt, az eddig nem nagy vízimádó Borika is kellően felbátorodott a nap végére, és boldogan medencézett a nagyokkal. A szülők közben jókat zabráltak, kicsit pihentek – erősen kicsit –, dinnyéztek és eszmét cseréltek természetesen magasztos dolgokról.
A napot csak a hazafele út rontotta el, ugyanis a Szentendrei út annyira beállt, hogy röpke 1, 5 órás késéssel, kicsit nyűgösen, de élményekkel gazdagodva ért haza a family.

Gang feeling





csütörtök, július 02, 2009

Ovis szülői

Kispapa és Kismama még a nyaralás előtti héten megejtették életük első szülői értekezletét (ill. Kismama már részt vett hasonlón, csak akkor a katedra másik oldaláról, még a Before Children időkben). Szóval csütörtök délután a szülők az ovi felé vették az irányt, majd elfoglalták helyüket az ovis székeken, az egyik kisteremben, az óvó nénikkel szemben. A vezető óvó néni jó alapos bemutatót tartott az oviról, a házirendről, a szokásokról, és a feladatokról, amiket szeptemberig elvárnak az új jövevényektől. Szerencsére Kispapáéknak túl sok dolgot már nem kell tanítani Blankának, hisz a szobatisztaság, az önálló evés, önálló öltözködés nála már simán működik, viszont a szociális érettségét még csiszolni kell. A szabályok betartása, instrukciók elfogadása, és a játékok megosztása kicsit kemény dió, de azért lassan alakul.

Azt is megtudtuk, hogy nem lesz beszoktatás, ez itt nem divat, hanem élesben kezdjük. AZ első nap 9-11ig maradnak ott a gyerekek, második nap már ebédre is, harmadik naptól pedig ott altathatók, igény szerint.
Cserébe azonban aug. 26-án a gyerekek a szülőkkel együtt részt vehetnek egy amolyan nyílt napon, amikor megismerkednek az óvó nénikkel, a termükkel, kiválaszthatják a jeleiket (már reggel 8ra oda kell menni, különben bunyó lesz a jelekért), valamint az ovi doktonénije is megvizsgálja őket.

Blanka egyébként nagyon várja az ovit, de emellett mindenkinek azt meséli, hogy Borika pedig bölcsis lesz. Ez persze nem így van, és mi sose mondtunk neki ilyet. Saját kis elméjének szüleménye ez a gondolat, valószínűleg nem fogadja el a tudatot, hogy esetleg Borika itthon marad a mamával. Majd azért időben felvilágosítjuk, hogy Borikának még van 1 éve itthon…

Nemsokára érettségiznek…

1,5 éves Borika

A nagy nyaralás előtt Borika betöltötte 1,5. szülinapját, és Kispapa még nem is emlékezett meg Róla. Tehát.
Nagyon okos, aranyos, szép, egész nap étkező, kicsit duci, de kedves hölgyről van szó, akit a Kisapapa csak „Kis Árjának” szokott hívni, hihetetlen szőkesége, fehér bőre és kék szeme miatt. Külsőleg nehezen beazonosítható, hogy kire is hasonlít, de az biztos, hogy saját szüleire és testvérére nem nagyon.
Jellemben kicsit visszafogottabb, mint Blanka, nem túl nagydumás, szemlélődő fajta, nem áll le rögtön haverkodni, úgy mint drága nővérkéje, aki pl. az összes hajléktalan bácsival dumál az utcán. Viszont a szüleivel szemben bújósabb, még mindig sokkal jobban igényli a fizikai kontaktust (ujjfogás állandóan).

Azonban szemlélődő természetével szemben nagyon vakmerő is, mindig utánozza Blankát mindenben, akármilyen mászókára felmegy, minden csúszdáról lejön, nincs nagy veszélyérzete, emiatt tele van kék zöld foltokkal. (természetesen nem verjük.). Blanka sokkal óvatosabb, félősebb volt és most is az. Ha pl. Borika elesik, vagy beüti valamilyét, kb. 1 perc sírás, aztán megy tovább dolgára., ha viszont Blankával történik valami baleset,akkor garantált a fél órás sírás, és utána se felejt. Most pl. 2 napja nem akar fürdeni, mert sebes a lába…

A szókincse egyébként egészen megindult az elmúlt hetekben, sőt a minap megjelent nála a Hol a…? kérdés. Így manapság szinte egész nap csak azt lehet hallani, hogy „ Hol a mama? Hol a papa? Hol a Datya (Blanka)? Hol a náni (néni)? Hol a ácsi (bácsi), a mamama (nagymama),papapa (nagypapa), bú (cumi) stb.

A fejlődés megállíthatatlan…


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...