vasárnap, május 25, 2008

Buli

Ahogyan kell, meg lészen volt-lett ünnepelve a kis-nagy Blanka második szülinapja, méghozzá Tóalmás Cityben, elsősorban a kertben.

Volt sok nagyszülő, még több unokaöcsi, keresztszülők, nagybácsik, nagynénik, nézni is tereh. Meg persze volt sok finom husi és a hozzá valók, s természtesen süti hegyek, amelyet egy Tigi-torta koronázott meg.

A kiscsávók-csajok - volt úgy kb. egy tucat - többnyire jól elvoltak, a kis-nagy Blanka pedig kapott sok szép mindent, még egy kicsit be is sok(k)allt, de miután keresztapuja elvitte a sátorba egy kis pihire, minden a helyére billent.

Az ünnepelt a két gyertyából egyet - igaz, harmadik nekifutásra - simán elfújt, a másikban besegített a Kispapa. A Tigiből sok nem maradt, láthatóan kicsik és nagyok élvezték az elfogyasztását.
A pörgős napot követően a Blanka könnyen elaludt, de a tóalmási hagyományoknak megfelelően éjszaka 1 körül felébredt, s pár óráig nem is aludt vissza. Ezúttal legalább nem ordított, idővel drága szülei közt aludt el - ők már korábban -, s a Kispapa egy apró tappanccsal a szájában ébredt.

csütörtök, május 22, 2008

Boldog a szülinap!

Kedves kicsi-nagy Blankának pár perce volt a második születésnapja, úgyhogy a Kispapa virtuálisan is kíván neki sok boldogat, az elkövetkezendő esztendőkben soha rosszabb ne legyen!

Legalábbis remélik Kispapáék, hogy a Blanka is így gondolja...

Kapott is egy babát, akit el is nevezett Lindának. No meg persze egy ágyat is, nagyot, amiben még most (22.25) sem tud elaludni. Jó ajándék volt. (A Kispapa jó sokáig szerelte is össze-vissza.)

vasárnap, május 18, 2008

"Bababarát" kávézó

A nagy plázák nem feltétlenül jelentik a fő célpontot Kispapáéknál, ám ezúttal vasárnap az út az Arénába vezetett, egy kis ruhatár firssítés ürügyén, elsősorban a mamának, s egy kicsit a Kispapának.

Mindez szépen a Bojival édeshármasban relatíve gyorsan - már amennyire ezt a műveletet két csajjal gyorsan meg lehet tenni - lezajlott, a Blanka addig nagyjából aludt a jmamáéknál. Kispapáék arra gondoltak, még egy könnyed kávé belefér e "nagyszerű" műintézmény egyik jeles, illetve inkább jeltelen kávézójában. Azaz, sajnos az emeleten található (egykori?) Rokoko Bárban.

De nem így történt. Kb. 3-4 asztalnál fogaltak csak helyett "fogyasztók", mégis úgy tűnt, mindenkinek igencsak várnia kell a felszolgálásra. Nagy nehezen kijött Kispapáékhoz is egy hölgy, felvette gyorsan a rendelést, majd 10 perc elteltével sikerült is kihoznia egy presszó és egy jegeskávét. Ezzel még nagyon nem is lett volna baj, az akkor kezdődött, amikor a Bojika - egy átadási művelet közepette - egy célzott rugással kivégezte a műintézmény egyik 3 forintos üvegpoharát, amely jó adag vízzel a kövön landolt.

A Kispapa ekkor azt gondolta, hamarosan jönnek a hölgyek - 3 múlatta ott az időt - s segítenek összeszedni az üvegszilánkokat, s feltörlik a vizet, s miközben Kispapáék elnézést kérnek, ők azt mondják ugyan, semmi gond, hozhatunk még egy vizet?

Persze nem ez történt. Eltelik lassan 5 perc, de sehol senki. Kispapa már összeszedte az üvegdarabokat, s odaviszi a pulthoz, esetleg kidobhatja e valahová. Nagy nehezen igen. Kispapa visszatér a bűntett helyszínére, az asztalhoz. További lassú percek telnek el, de még mindig nem érkezik a segítség: se egy kis víztörlés, se egy kis maradék söprögetés.

Kispapa ekkor kiszámolja a kiszámolni valót, odamegy a pulthoz és kifizeti a vélhető számlát - a pincérnőre ugyanis hiába várna - majd megjegyzi, hogy jobbh helyen ilyenkor segítenek, letörlik az asztalt, etc.

Erre megsértődnek a kifent p....icsák, s megjegyzik, hogy a pohár is pénzbe kerül. Már amelyik eltört, az az igényes, 3 forintos, vizesnnyolcas. Kispapa kulturáltan hátat fordít, az asztalra helyzez kb. 235 forintot jó apróban, ebből talán kijön az a k.....ott pohár.

Csak ide ne menjen senki. Kispapáék már tuti nem fognak. Inkább a mellette lévő Segafredoba. Az igazság odaát lehet. Mert itt biztosan nincs.

Románc a Dunakanyarban

A Blanka természetesen itt is egy kis románcba keveredett, a korábban már ismert Ábellel került közelebbi ismerettségbe. A két sztár bimbódzó kapcsolatát egy (Kispapa)lesifotósnak köszönhetően közreadjuk, csak itt, csak most, csak Önöknek.

Itt a Blanka kiszúrta a kiscsávót.

Itt kérte el az édesapjától egy sétára.
Itt úgy csinált, mintha őt csábítanák el.
Itt a bokrosba indultak.
S itt próbálta elfeledni.

Meglepi buli

Szombaton egy jó kis meglepi buli részesei voltak a csajok a Dunakanyarban, Pupi (és persze Juli) mama ugyanis egy bizonyos x-be lépett, Pupi (és persze Juli) papa pedig megszervezte, ami ilyenkor dukál.

Valamilyen úton-módon Kispapáék nem utolsónak, és ráadásul nem is a tisztelt ünnepelt után érkeztek a helyszínre, ahol a nap folyamán bizony sok minden történt. Kulturált, gyermekbarát keretek közt folyt a szórakozás, a Blanka (nem) ebéd után persze aludni nem igen akart, Bojika meg hol elszundított, hol nézelődött. A gulyás természetesen jó 4, de inkább 5-6 órát rotyogott, ahogyan kell, amiből, mondani sem kell - az éppen valamilyen fosós vírussal bírkozó Blanka - egy fél kanállal volt hajlandó enni. Ez kb. egyenlő is volt az aznapi szilárd táplálékbevitellel is.

A Bojika egyelőre hellyel-közzel megúszta a fosizást, ráadásul egyébként éccakánként 2-3 körül kell csak a cumit (Kispapa-)félálomban visszalökni a szájába, s aluszik (tudom, alszik...) is 4-5-ig, kb. este kilenctől.

Nade. Szép idő volt, a kiscsávók és kiscsajok - menni képes - része hol egy korábbi szalonnasütés hamvaiban homokozott, hol pedig egymásnak nem adta oda az egyetlen labdát. A kert végében volt egy végül is Taigetosznak elnevezett elég meredek, sziklás domboldal, ahol végül - megkegyelmeztek az Istenek és a szülők - egyetlen satnya gyermek sem végezte.

Az úton hazafelé a kiscsajok szájából halkan csordogált az alvónyál, majd lassan az autósülésre csöppent.

péntek, május 09, 2008

És mégis forog

Nem, nem kedves Verne Gyula - vagy Jules Verne - nem a Föld, hanem a Boji. Bizony.

Eddig még apró kételyek merültek fel, hogy Máté unokaöcsi vajon nem e segített e rá e a múltkori fodulásra e, de mára e kérdés okafogyottá vált. Ugyanis a Bojika - szinte ugyanabban az időben, mint annak idején a nővére, kb. 4,5 hónaposan - megfordult, sőt, a helyes kifejezés, forgolódni kezdett!

Már mintha élvezné is, hogy hasra fordulva jobb az élet, hiszen sokkal jobban össze lehet nyálazni a kanapét, a Blanka által direkt összejárkált haptapit is könnyebb így nyalogatni.

vasárnap, május 04, 2008

A nem munka ünnepe, fordulással?

Elég hülye dolog, hogy sokan, egyesek, a munka ünnepét nem munkával ünneplik, de köszönet a kitalálóknak, leszámítva a felvonulásokat. Blanka és Boji ez utóbbit ezúttal megúszták.

A négynapos giga ünnep a híres Tóalmás cityben indult, a csajok a kieső napot természetesen előre ledolgozták - extra kakik, ordítások, rinya, stb. - úgyhogy nyugodt szívvel készülhettek a pihenésre.

Kisebb-nagyobb nehézségek után sikerült is elindulni, az ebéd már a cityben érte a Kispapa-családot. Az unokaöcsik - most éppen négy - már tűkön ülve várták a csajokat, aztán volt is nemulass. Ez utóbbiból főleg éccakára jutott, ugyanis Blanka, feltehetőleg a sok(k) élmény - városi csajnak falu: pipik, lovak, kicsit több kutyus, valamivel több fa és zöld, na és a sok kiscsávó - felébredt, s úgy éjszaka 2-től legalább másfél órán keresztül nem óhajtott visszaaludni, inkább ordibált, félt a sötétben, le akarta venni az áljósát, s még lehetne sorolni. Másnap természetesen a szokásoknak megfelelően kelt, s mintha mi sem történt volna, tette is fontos dolgait napközben. Bojika tartotta magát a 3-4 óránkénti cicizéshez, amely egy kicsit tovább bonyolította az éjszakai helyzetet.

Minden esetre azért kidühöngte magát Blanka, Bojika szerencsére visszafogodtabban ünnepelte a munka ünnepét, nézelődve, kicsit forgolódva (?). Mert Máté - aki fejlődőképes labdarúgó, de azért van még mit tanulnia például a Kispapától - unokaöccsi szerint egyszer megfordult, amire a lassan 5 hónapos, kicsit duci, de kedves hölgy esetében korábban még nem volt példa.

A könyvfesztivál díszvendége: Bret Easton Törp

Természetesen a híres-neves, szerencsére új helyre, a Millenárisra költözött Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a Blanka és a Boji is ki akart menni, úgyhogy Kispapáéknak nem igen volt választása. Szerencsére.

Az új helyszín jóval bababarátabb, tágasabb, szebb, jobb. Nem utolsó sorban azért, mert a parkban is lehet randalírozni, köveket dobálni a tóba, már ameddig a morcos biztonsági őr bácsik engedélyezik.

A fesztivál díszvendége az idén Bret Easton Törp volt, akinek a nevéhez fűződik többek közt a Törpfalvi pszichó, a Hókuszpóknál is kevesebb, illetve A törpvonzás szabályai. A díszvendég az érdeklődő tízen aluliak közt is gyakran megfordult, s szívesen nyújtotta békejobbját rajongóinak.

Felejthetetlen élmény volt egy ilyen híres törptollforgatóval találkozni, idézte fel az emlékeket Blanka, aki a képen a Bret Easton Törp mögött látható, babakocsiban, egy másik Blanka mellett.

Susu kettő

Elindult a lassan két esztendősök szezonja, a sort a közelmúltban a híres Susu nyitotta, volt egy kis party is, csajokkal, sok-sok sütivel, finomságokkal.
Legelőször persze Kispapáék érkeztek meg, Susu még húzta a lóbőrt, de így legalább a Blanka és a Kispapa nyugiban kipróbálhatták Susu híres Thomasát az azzal együtt járó sínekkel, amelyeknek két oldala is van. Lassan felébredt a kiscsávó is, s meglepődve tapasztalta, hogy valaki ráindult a vonatjára, de aztán megbékélt.
Hamarosan megérkezett Bundika, aki egy ideje nem is igazából Bundika, hiszen a Bundikáknak általában nagy, hosszú, hullámos hajuk van, de Bundika a bölcsiben egyébként is Bubivá lépett elő, s ezzel egyetemben lombkoronájától is megszabadították.
Szóval Bundika átalakult, s vele érkezett Mesi is, aki maradt, aki volt. Hatalmas közös játszás ugyan nem alakult ki, idővel azért az álláspontok közeledtek, s a vége felé Susu és Blanka nagy közös repülőszámolgatásba is kezdett az erkélyen.
A Bojika többnyire, már amikor ébren volt, távolabbról követte az eseményeket, s még a tortából sem kapott. Hihi.

Anyák napjára

Minden egyes kismamának, mamának, nagymamának,
és dédmamának, ükmamának és itakdálse boldog Anyák Napját kívánunk!
És köszönjük nekik, hogy létezhetünk, létezhettek, s egyszer majd, valamikor, mindezt, minden nap, igyekszünk meg is hálálni, csak úgy, mert jó.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...