One jír

„Happy birthday to you
Marmalede im Schue
Aprikose in die Hose
Und Ketcgup dazu”


Elértük, illetve hát a Blanka, a nagy kor-kórt, igen, elérkezett az első esztendő. Illetve mindjárt. Május 22-én, este 21.55. Amikor is kibújt a szög a zsákból. A Blanka az anyukából. Mindez anno – hú de rég volt már – a Kispapának is nagyon fájt: a mama úgy szorította szülés közben a kezét, hogy a gyűrű nagyon nyomta…

Egy év, egy óriásbébi, és mégis egy apró kicsi lény, aki annyi mindent nem tud még. De hihetetlen, hogyha nem is napról napra, de folyamatosan tágul az az apró világképe.


A nagy buli már meg is volt, Népszínházas nagymamáéknál gyűlt össze – szinte – a kicsi család,

Kispapa apuka sajna nem tudott jönni, így legalább több süti maradt. De volt ott – sajna csak egy – dédi, ráadásul mama, akkor összesen két nagymama, egy nagypapa, egy nagynéni, egy mama, egy Kispapa, akkor keresztszülők, keresztgyerek plusz Luca tesó, aztán unokatesók, vagy négy, szülőkkel… A kicsi család.

A kiscsajszi mint egy duracellnyuszi négykézláb száguldozott, a nap végére azért már merült az elem. Amikor a katicabogaras torta elé került, és mindenki neki énekelt, kicsit megszeppent, de aztán minden ment tovább. Gyűlt a jó sok ajándék, dögivel.

Szóval egy év. Az egy év. Hogy valami okosat is mondjon már a Kispapa.

De most kicsit folyik taknya, nyála. Ja, és egyszerre jön négy foga. Úgyhogy néha felordít.

Dédipapák nélkül

1920-2007

Mamák napja

Minden egyes kis és nagy, apró és óriási, gyönyörű és szép, ... és ... anyukának boldog anyák napját kívánunk a kollektíva nevében. Fogadják szeretettel:

Hintában, boldogan, kiflivel

Ez korábban kimaradt, de a kismama követelte. Nőuralom.

A munka ünnepe – III. A norma fánál

Az igazi munka ünnepe a kicsi családot nem különböző szakszervezetek, pártok, sörös-virslis hangulatában érte, menekülés volt, egy kicsit feljebb, a Normafához. A kiscsajszi még úgysem járt erre.

A hatalmas túra kiegészült egy hódolóval, és mamájával is. A Normafához a kiscsaj a kis Patrikkal ment, erős szülői, Kispapai kontroll felett. De ne szaladjunk ennyire előre.

A legrosszabbul szegény negyvenhetes(terhes) Juci, és ura, parancsolója, gyapjas Tódi, alias Valesz járt, ugyanis egy „picit” várhattak a kis Blanka és a hozzá csapódó kísérők hadára. Röpke 87,5 perces késést kellett konstatálni. A Kispapának – nem kis, és nem papa korában – korábban nem voltak időbéli problémái, jó néha voltak rohanások, de percre, pakkra valahogyan mindenhová odaért. Aztán jött egy csaj, meg aztán egy kiscsaj. Így kicsit kitágult a Kispapa idő fogalma is. Amely kizökkent egy ideje.

Nade. Odaért a kis kompánia Normafához: azaz a kis Blanka, a nagy Patrik, illetve Muszma mama, Blanka mama és, hátul, nagy kosárral, hátizsákkal Kispapa. Szerencsére nem is volt olyan nagy tömeg, jutott hely is, meg maradt is. Pokróc le, Blanka fűbe legelni, Kispapa frizbizni hamarosanapuka Valesszal, a kismamaáék meg belekezdtek, feltehetőleg a baba témába.

A Kispapa azért figyelte a kis Patrik apró mozdulatait, de ő illemtudóan csak ült és nézelődött. A kiscsaj nyomult, pörgött, megpróbált felmászni, felállni a kis Patrikon.

A kellemes délutánt a Szépkilátás Cukrászda Szamos marcipános tortája, illetve az egy éven aluliaknak almás pite koronázta meg, na meg néhány vau-vau.

A munka ünnepe – II. Mosonmagyaróvár

A neves munka ünnepe, Budapest felé, félúton, a Júliáról, Benedekről, és na jó, mamájukról és tűzoltó apukájukról híres Mosonmagyaróváron folyatódott. Mert hogy ha már lúd, akkor legyen kövér. Ahogyan a költő mondja.

Az utazás tehát vasárnap délután folytatódott.

Kocsiba be, ablakot le. A kiscsajszi hátul a mamájával, a volán mögött meg hát a Kispapa nevezetű fickó. Egy kisebb telefonos segítséggel hamarosan fel is tűnt Júlia és Benedek birodalma, a híres mosonmagyaróvári házikó.

A ház férfi tagjai éppen egy kis túrát tettek az érkezéskor, így – szinte – teljes nőuralom volt. Ekkor legalább a kiscsajszi kipróbálhatta a nagyszerű hintát a kertben, volt is nagy öröm. A férfiak megérkezésekor a kis Benedek részéről volt egy kis visszafogottság, ám lassan a jégcsap olvadni kezdett. Lassan.

A csajszik hamar összemelegedtek, mint tudjuk, a híres Júlia már birodalmi lépekedővé lépett elő, a kis Blanka azonban ilyen ranggal még nem büszkélkedhet. Júlia, kimutatva szolidaritását, többször választotta a Blanka kedvéért a négykézláb való helyzetváltoztató mozgást. A kiscsajszi is próbált asszimilálódni, amelyhez azonban kellett a Júlia segítsége. A kis Blanka az álló Júliába kapaszkodva próbált felállni, de azért részéről az még nem volt olyan stabil. Mármint az állás. Az eredmény sejthető, szerencsére súlyosabb következmények nélküli.

Délután egy kis séta is belefért.

A fektetés után a kitartó szülőknek finom vacsi dukált. Kellett is az energia, főleg a mamáknak, mert valahogyan éccaka a csajok igencsak randalíroztak. A kis Blanka is párszor felébredt, de – állítólag – a kis Júlia is. Egymást cukkolhatták a csajok: ki a keményebb, hogy hosszabb ideig fent tud lenni, és bulizni. Ezek a mai fiatalok!

Így tehát a hétfő reggel kissé kótyagosan kezdődött, pakolással, egy újabb ingyen és finom ebéddel folytatódott. Hálaként a kiscsajszi délelőtt a szép kertben gyomlálta a gyepet, egy kicsit a virágokat, olykor egy-két szálat is kitépkedett. Ismerkedett a terasz lépcsőjével, a ház falát is összefogdosta, és a labdát is űzte egy kicsit.

Ja, és a Benedek vécéillatosítókkal álmodott.

A munka ünnepe – I. Bécs

A kiscsajszi megünnepelte élete első Május 1-jéjét, persze úgy, hogy az előző héten ledolgozta a hétfőt szombaton, így tehát neki is járt a négy napos süti-ropi-tánc, pihenés, alvás, evés, játék, két darab rabszolgával.

A megaparty már pénteken elkezdődött. Ekkor próbált a kicsi család minél előbb a gazdag, nyugati, bécsi nagybácsihoz eljutni, ingyen kaja, pia, szállás, és minden, ami ezzel jár. A mama egy kicsit birkózott az elemekkel, fejfájással és egy kis mandulagyulladással, de aztán úgy alakult, hogy összejött a pénteki indulás.

A kiscsajszi jól viselte a hatalmas utazást, a Kispapa is nagyszerűen vezetett. Amikor odaértünk Zolika nagybácsiékhoz, minden rendben is ment, csupán ekkor derült ki, hogy mamának, kispapának minden cucca megvolt, csupán a kis Blanka cuccai maradtak a kisszobában, Pesten, a 16-on, szépen becsomagolva. A szülők, akiknek mindenük pici gyermekük. Na mindegy, kis zabálás este kilenc körül, a kiscsaj meg felpörög, élvezi a bulit a két bécsi unokatesóval, aztán kb. este 11-kor már alszik is.

Szombaton már a saját – mármint menyasszony-Zsuzsi – pecójában érte a kicsi családot. A kiscsaj azért persze hétkor kel, indul is a nap, hellyel-közzel. Szerencsénkre Erika délelőtt 10-kor érkezik urához, parancsolójához Petihez – igen, a híres fotóshoz – Pestről a Westbanhofra, kezében a hiányzó Blanka-táskával. Huh. Mindenki feljöhet a víz alól.

Na innen akkor irány Zolikáékhoz, a nagybácsihoz, mama testvéréhez, onnan pedig a Kispapa a Blankával, Zolival, az autókról mindent tudó Fábival pedig a piacra, mindenféle fűszerért, alapanyagért. A kiscsajszi igencsak élvezte a piacolást, pláne a sok vau-vaut – mostanában minden állat vau-vau, egyébként. Aminek meg nem négy lába van, az baba. Teszem hozzá.

Délután a kiscsajszi hamar elaluszik, ekkor van az alvóideje, a mama és a Kispapa gondol egyet, elmennek sétáélni. Egészen az első sarokig jutnak, ahol a mama egy jó kis salit nyom, a kispapa egs kávétm és na jó, egy búzasört. A csajszi húzza a lóbőrt. Mindig így kéne lennie, így legalább a kávézókban, éttermekben nem kell rá sokat költeni. Höhö.

Jó hinták Bécsben is vannak.

Este aztán nagy gyerekvigyázás, jön az unokatesó Fábi, az autómindentudó – egy Bugattira gyűjt – és öcsikéje, Levi, mert zolika és Zsuzsi este kiruccanannak. Na azért Kispapáék sem unatkoznak, hamarosan érkezik Peti és a blankatáskahozó Erika, egy kis sörözésre.

A vasárnap lassabban kezdődik, szerencsére a kiscsávók nem sok vizet zavartak előző este, a tévét nézték, a Kispapa azért csekkolt, nehogy valami sok tejet adni képes, nénis filmet nézzenek a kandi kamerás és a rajzfilmes között. Szóval vasárnap, lassú szedelőzködés, a kis Blanka jót reggelizik a Kispapával, aztán tipli, egy finom ebéd ala Zoli, majd irány Mosonmagyaróvár!

Azaz Júlia városa. Na jó, meg Benedeké is. Egy kicsit.