vasárnap, december 30, 2007

Boji itthon

A kis-kiscsaj, alias Boji - s nem Jennifer Garner - elég jól érzi itthon, otthon magát. Itthon otthon van, ahogy a bölcs szlogen mondaná. Eszik, alszik, igaz, többnyire 3 óránként, de azért kibírható. Szóval tényleg rendes kis-kiscsaj. Annyiban kicsit más, mint a kis Blanka volt, hogy néha nyökög. Most is. Félálomban. Persze, ha a Kispapa pocakjára kerül, mondjuk, akkor csönd lesz. Szóval próbálkozik a gyermek.

De tényleg egy "angyal gyerek". De azért aludhatna többet. Ahogyan a Blanka is, a mamája is, s akkor aludhatna egy kicsit a Kispapa is. Amikor a doktor néninél volt a Kispapa a kis Blankával, a doktor néni megkérdezte, hogy a papa előző éjszaka ügyeletes volt a munkában? Hát nem, szerencsére, az egy ideje olyan nincs, csak van két kis csaja...
Ja, a csajok kaptak a ködös albionból egy ismeretlen színésztől egy-egy pólót. Rajta a felirat - ha a képeken ne látszana - Little Sister, Big Sister. Lehet találgatni, melyiket ki kapta. A beküldők közt - a szokás szerint - semmit nem sorsolunk ki.

péntek, december 28, 2007

Jamamákkal, japapákkal




Ünnepek képekben, csak neked, csak most 1.




Boji mostanság



Még mindig békés a boldog

Csakhogy a végére érjünk a betegségnek, másnap kicsit korábban, reggel 9 környékén érkezett a kis beteg Blanka és Kispapája a Heimpálba. Még parkolóhely is volt, talán nem is olyan meglepő december 25-én, de ami még jobb volt, hogy a recepción, vagy min, még sor sem állt. 3 perccel később már hosszú. De a Kispapáék mögött.

Úgyhogy 3 órát sem kellett várni. 10 percet, kb. Bent egy idősebb, de kedves doktornéni fogadta a betegekeket, aki már elég régóta nyomhatta aznap, vagy előző éccakától. De kedves volt. A Blanka persze az első másodperctől ordított, a fehér köppeny első rezdülésétől. De a Kispapa keményen tartotta, míg a doktor néni keményen meghallgatta itt meg ott, közben valamiket mondott is, aminek a felét-háromnegyedét elvitte a kis - illetve Boji óta nagy - Blanka sírása.

Állítólag torokgyulladás, kapott a csaj valami általános antibiotikumot, s a doktor néni 10 percen keresztül szinte mindent mondott a gyereknevelésről, de onnan kezdve, hogy már lehet enni húslevest - kösz, szinte csak azt eszünk - az orrsprayig - minden nap fújunk. Szóval hasznos volt, semmit nem segített. Persze gyógyszertár, amit ajánlott, az zárva. A másikban meg az egyik gyogyi nincs. De Budán, ahol egyszer kutyavásár is volt, ott volt. Persze a lényeg, az antibio.

Pár nappal később a körzetinél kiderült, mandulagyulladás. Erről ennyit. Már egyébként minden jobb is, már egy kicsit a Kispapa is aluszik olykor pár órát, köszönjük a kérdéseket.

Csak most derült ki, hogy a múlt héten itt járt Luca cica bárányhimlős lett. Aminek a lappangási ideje több mint egy hét...

hétfő, december 24, 2007

Boldog, békés

Minden kedves boldog, békés Blanka, Boji, Kismama és Kispapa blog olvasónak boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánunk. békés, boldog.

U.I.
A szegény kis Blanka a héten kapott egy oltást, maleyet követően persze nem lett lázas. Csak a határidő lejárta után, s most már három napja. Annyira nem vészes, csak szegényke elég levert, olykor nyűgös.
Ma Kispapával voltak a Heim Pálban, ahol közölték, 3 óra legalább a várakozási idő. Kispapa jobbnak látta nem 50 beteg gyermek köszt várakozni. Átmentek ezért a Bókayba, ahol meg a doktor bácsi közölte, aki nem ide tartozik, annak ágyeszbugyesz. Végül is igaza van, de az azért mégis elég borzasztó, hogy egy beteg gyerekkel 3-4 órát kéne várni.
Békés boldog ünnepeket minden ma és a napokban ügyelő orvosnak is. De NEKIK tényleg.

szerda, december 19, 2007

Első napok

Szerencsére minden rendben telt az első napokban, a sárgaság csökkent, a táskák nőttek, ahogyan szaporodtak a szaros peluskák is. De ezek legalább nem olyan büdik, mint a Blankáéi. A kis - illetve már nagy - Blanka már azt is megtanulta: "büdös pelus". Sőt. A Kismama a múltkor megorrolva kérdezte a Kispapát: miért tanítja a Blankának, hogy öklendezzen, ha kakis pelenkát lát. De ezt nem tanították neki, ez puszta megfigyelés volt részéről.

Nade.

Az első napokban minden OK, csak kevés az alvás. Mármint a Kispapa részéről tuti. De asszem - azt hiszi - ezt így szok lenni. Azt' majd megszokódik.

Egyelőre még nincs beállt ritmus, ki, mikor, mennyit eszik, pláne nem a kis Boji. De eszik, iszik, alszik, álmodik - közben somolyog - kakil, szóval működik. Nehéz ez az élet. Bárcsak örökké így maradnánk. No egyéb para.

A kis - nagy - Blanka nagyon kedvesen fogadta a kiscsajt, a Bojit. Ha sír, vigasztalja: "Jóvan..", s megjegyzi, a baba sííí. Sokszor ölelné magához, ültetné az ölébe, persze olykor meg is teheti. Hirtelen nagyon felnőtt - s nem csak azért, mert övé lett a kisebb ágy. Óriásbébi lett, sőt, egy okos, figyelmes kislány. Aki törődik a hugával, a kis Bojival.

Na mindez képekben:





vasárnap, december 16, 2007

Welcome home!

A kiscsajok már haza is térhettek. Pénteken két órás szülés, minden rendben, vasárnap délben pedig tipli haza. Kívánjuk, hogy ennél rosszabb, hosszabb senkinek se legyen.

Szóval a csajok hazatértek, illetve hát a kis Blanka és a drága Kispapa hazahozta őket. Volt szíves. Szóval a hősök itthon.
Már szinte minden készen várta a hölgyeket, jpapával - ahogyan a Blanka híjja a nagypapákat - egy kis csempe és falfúrást, s egy kis ágysszerelést kellett csupán beiktatni. (Ez utóbbit azért, mert: a Kispapa kedves kollégájától kapott egy kiságyat és matracot, s úgy gondolták a szülők, hogy elég lesz csak kicserélni a matracot, azaz hogy a kókuszmatracot kapja a kisebbik, alis Boji, a Blanka meg a másikat, ami nem kókusz. Csak a hazajövetelkor derült ki, az egyik ágy 4 cm-rel rövidebb, így ágyat is kell cserélni, illetve az egyiket lejjebb, a másikat feljebb kellett állítani. A magasságot. Remélem elég zavaros volt, a babások úgyis értik, a többiek meg úgysem jutottak el idáig az olvasásban. )

A Blanka egy nagy alvással kezdte, ahogyan szokta, ebéd után laza 3 óra. Aztán szőrös állatait hordta a kis Borinak, majd szorosan, többször magához ölelte kis húgát, ahogyan illik. Semmi féltékenység, egyelőre, szerencsére. Sőt, este még az "áljósáját" - hálózsákját - is oda akarta adni a Borinak.

A kis Borival minden okés, kiszit nyöszörög, néha eszik kicsit, sokat iszik, és most éppen elkezdett kicsit sipákolni...

szombat, december 15, 2007

Pixelekben 2.0




Pixelekben





És igen


Megtörtént a csoda, újra. Aminél kevés szebb van. Csak akkor szebb, ha minden ilyen szép, és jó.
Kb. este 8-ra érkezett a mama és a Kispapa a kórházba, Kispapa még egy kicsit kőrözött a kocsival, parkolóhelyért. Szerencsére péntek, minden meló kipipálva, sőt, már hat is elmúlt, szóval parkolójegy sem kell. Tipli a csajok után.
Csajok már bent, a Kispapa éppen kénylemesen elhelyezkedne a folyosón, amikor jön a mi Katánk, a szülésznő, hogy lassan be lehet fáradni. Alig múlt el nyolc.
Fél kilenc körül szegény kismama egyre sűrűben jelez, fáj, görcsöl, szorul, de tűr, keményen, mint a nemtom mi.

Persze a nőgyogyi még sehol, "falun" rendel, de már tudja, siet. De ott van Kata, s mindenben segít. Tényleg.

Kismama pedig hősiesen nyom, maikor kell, sőt, fájdalomcsillapítás sincsen, mert olyan sűrűn jönnek az események. Az utolsó másodpercben megérkezik a nagy Ő, a doktor bácsi, Kriszti kicsit megijed, amikor belép. Csak mert nem látta...

S aztán szinte minden, tényleg, mint az a bizonyos karikacsapás.
Este 10 előtt pár perccel, ahogyan a Blanka is, kibujik Boji.

52 cm, 3520 g.

Welcome to the Jungle, baby.

péntek, december 14, 2007

Valami elkezdődött

Valami, bizony. Be is ugrott a mama a szülésznénihez, szerencsére közel az intézmény, aki azt mondta, akár hajnalban is. Kettő ujjnyi, kisimúlva. Bármit is jelentsen ez.

Hűha. Lehet, hogy hamarosan romlanak a nemek arány-mutatói a Kispapa - egyre nagyobb és szebb - családjában?

szerda, december 12, 2007

Mármeláde im Sú

Happy birthday to You
Marmelade im Schue
Aprikose in die Hose
Und Ketchup dazu.

Mindezt a mamának, aki bizony ma ünnepli szülinapját. A virágokat az öltözőbe, az átutalásokat pedig a Kispapa számlájára kéretik küldeni. Ő majd igazságosan elosztja.

Hát az ilyen csajok meg is érdemlik:


vasárnap, december 09, 2007

Tesókocsi

A mama és ezáltal a Kispapa is mostanában azon filózgat, hogy lehet, hogy elkéne egy testvérkocsi, méghozzá a tandem változat. Azaz egymás mögött ülnének benne a delikvensek.

A kérdés (bátran kéretik kivételesen kommentelni), van e esetleg valakinek eladó, használtan vagy esetleg tud e valaki egy jó helyet, ahol kedvezményes áron hozzá lehetne jutni egy ilyen szerkezethez?

A kommentelők közt ezúttal sem sorsolunk ki semmit, de megköszönjük az infókat.

Nagy Boji

A kis-kiscsaj meg szépen növöget, annak rendje és módja szerint, szerencsére. Szép nagy, a paraméterek:

idő: 37 hét
tömeg: 3340 g
fej (valami bpd): 94 mm.
comb: 71 mm
pocakkerület: 330 mm

Szóval a szakik azt mondják, hogy szép nagy, jó súlyban van a csaj, meg a feje is méretes. Persze nem parásan, csak úgy nagy, azt kész.

A Kispapa nem láthatta ezúttal, de azért szereti.

The time is comin'...

Mikulás 2.

Szombat délelőtt a kicsi család ellátogatott a "vállalatba" is, ahol annak rendje, módja szerint meg is érkezett a vállalati Mikulás.

A szegény kis Blanka a betlehemes kis bábos, énekes előadást tűrte, sőt, olykor még élvezte is, ám amikor megérkezett a piros, vörös rém, újra eltört az a bizonyos mécses.

Olyannyira, hogy a Kispapa karján el is hagyta a kiscsaj a helységet. A biztonság kedvéért még csomagért sem volt sorban állás.

A kiscsajszi egyébként is megelégedett másfél szaloncukorral, úgyhogy sokat nem is kellett költenie a vállalati Mikulásnak a Blankára.

Mikulás

Elég sok szaladgál belőle mostanában az utcákon, s egy a kiscsajszihoz, és két hódolójához, azaz Susuhoz és Pupihoz is eljött. Mármint Mikulás.

Az eljövetelt a kis Patrik tűrte a legjobban, ő még köszönt is a Mikulásnak, igaz, már jobban képben is volt a többieknél, hiszen hiteles források szerint már több piros emberrel is találkozott a közelmúltban. Pupi kisebb közönnyel, a kis Blanka pedig először egy kis ijedtséggel, majd ordítással fogadta a megfáradt Mikulást.

Azért a csokit persze köszönte. A közjáték miatt a perfomance is elég rövid volt. Minderről szegény Kispapa pont lemaradt, ő ugyanis ez idő alatt leszaladt a boltba tejért meg kakaóért.

vasárnap, december 02, 2007

Negative krupp?

A kiscsajszi a közelmúltban megint megfázott, azt persze jól ráhúzodott a kis torkára, illetve felső légútjaira, úgyhogy aztán elkezdett kicsit fulladozni is.

Jó kis éjszakája volt a mamának és a Kispapának azon a szép péntek éjszakán. Már napközben köhögött, hörghurut valami, kis láza is volt, de aztán este, jó kis vacsit követően, elaludt a kiscsaj. Este 10 körül kezdett el sírni, fel is állt a kis ágyikójában, köhögött is, azt hitték Kispapáék, hogy a "szokásos" asztmás hörghurut".

Ekkor a Kispapa kicsit kivette, sétálgattak, s - jót tett helyére jót várj alapon - a Kispapa nagyszerű, nemrég barátoktól kapott csíkos, teleírt pizsamája kapott egy adag hányást. Kapott a kiscsaj egy kis ventolin spray-t porlasztóval (Kispapa csak aknavetőnek nevezi), amitől meg is nyugodott.

Ezt követően a kicsaj egy jó két órát aludt a Kispapa mellkasán, aztán szarabbul lett, alig kapott szegényke levegőt. Éccaka, 1-2 körül, a körfolyosón sétálgatott a laposan néző Kispapa és szegény kis Blanka a szomszédok nagy örömére. A friss, hideg levegőnek köszönhetően kicsit jobban lett a kis Blanka, de csak addig, amíg a levegőn volt.

Na ekkor telefonált a Kispapa az ügyeletre, hogy jöjjenek, de izibe, mert itten valami nem stimmel. S ekkor a pénztárcáját is előkészítette csipái közt az atya.

Az ügyeletes egy jó 20 perc után meg is érkezett. Kedves, korosabb néni volt, a félhomályban úgy tűnt a fekete, kicsit drótos hajával, kicsit görge hátával, nagy, vastag kabátjában, hatalmas táskáival, mintha egy boszi lenne, aki éppen most szállt le a tetőre seprüjével.

Elég lassan adagolta a doktor néni a szavakat, a Kicsajszi ahogyan meglátta, természetesen rögtön elkezdett sírni is. De kapott egy krupp kúpot, s a kiscsaj meg is nyugodott, hamarosan el is aludt. 5 órakor. Már lehet, hogy alapból is aludt volna.

Az orrporszívózás azóta is tart, sőt, be is ruházott a kicsi család egy nagyszerű hidegpárásítóra, röpke 20 zizegősért.

Persze a Kispapa is elkapott belőle valamit, ő a doktor nénitől antibiotikumot, meg köptetőt kapott.

Úgyhogy mostanában, köszönjük kérdését, jól vagyunk. Néha a kicsi család éccakázik picit, de nem is baj, hiszen edzeni kell erre a Boji gyerekre is.

By the way: van valakinek krupp tapasztalata? A javaslatokat szeretettel várják a Kispapáék. A beküldők között semmit nem sorsolunk ki, de megköszönjük a lehetőséget. Kruppja van a kiscsajnak egyáltalán?

Hasutasok


Habár ez a kép még nyáron készült, csak nemrég érkezett meg a Kispapához a messzi Ausztráliából egy nagyszerű fotósnak köszönhetően.

Itt még Kispapának és valami névtelen magyar származású brit színésznek nagyobb volt pocakja. Azóta változott a tényállás.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...