Forradalmi nevenap

Szombaton van Kispapa elsőszülött pici Blankájának a nevenapja, úgyhogy ezúttal is sok boldogságot! Ahogyan mostanában híjják: "papapicihercegnője". A Bojika egyébként pedig "papapicipicihercegnője" lett. Talán nem kell megmagyarázni, hogy miért.

Kispapáék a négy napos pihit azzal kezdték, hogy elmagyarazták Blankának, hogy mit is jelent október 23.

Sokan a fennálló despota rendszer ellen léptek fel, lázadtak, forradalmat robbantottak ki azért, hogy elnyomottakból újra szabaddá válhassanak, ne használhassák ki őket, s újra, mindenféle feszültség, erőszak, zsarolás, kihasználás nélkül élhessenek. Például nyugodtan aludhassanak. A kiscsaj nem vette a célzást, de valami mélyen azért feltehetőleg elraktározódott.

A forradalmi hevületet egy állatkerti séta követte szűk családi körben, egy motorral, néhány gorillával, kaját követelő, éhező kecskékkel, színes halakkal, Rolling Stones nyelvű zsiráfokkal - ja, a Shine A Light dvd-t érdemes beszerezni, szegény M. Scorsesét kicsit megszívatják -, drága pereccel. Azért durva, hogy 2 év felett már kell(ene) belépő a kiscsajnak, szimpla 1200 kb. Igaz, hogy májusban volt 2 a Blanka, de a Kispapa a bejáratnál kézbe vette, egy időre a kiscsaj a száját is befogta, így sikerült is megspórolni a három perec, illetve a 120 forintos nyalóka árát (ez utóbbit Blanka nem is kapta meg, mert csak akkor járt volna, ha azt a k. perecet lenyomja. De nem).

Na mindegy. Boldog nevenapot Kispapapicihercegnője!

Remeg a Hold a Feneketlen tó vizén

Thanx to Marci.

Stand up, stand up, don't give up the fight

Bojika egy ideje már nagy felálló bajnok. Most már nem csak a kanapén, biztos kezek, s puha körülmények közt hajlamos eme tevékenységre, hanem szólóban is. Sőt.

Nagy előszeretettel a nagyszoba asztalánál húzza fel magát, s kapálózik az ott lévő tárgyak irányában. De a Blanka kisszékei is kedvelt helyek, ezek azonban kicsit könnyebben borulnak...

Azért egylőre a nagyobb sérüléseket sikerült megúszni. Igaz, Bojika egyik kedvelt időtöltése az lett, hogy az asztal mellett felállva az asztal sarkát - amin azért van sarokvédő, hiszen egy rendkívül gondos mamáról és Kispapáról van itten szó - szopogatja. Ma este éppen egy kicsit rá is csúszott, azért keresztben nem nyelte le az asztalt. De egy picikét megijedt szegényke.

The sweetest thing

A Kispapa, amikor ma hazatért, s nyikorgott az ajtó, először a konyha felől a Blanka vette észre. "Papa, megjöttél? Szeretlek" - mondta, s széttárta a karját, hogy megölelje egyetlen, drága édesapját. The sweetest thing.

Vannak a drágának érdekes verbális megnyilvánulásai is. Az utóbbi időben ugyebár meglehetősen akaratos a drága. De olykor a varázsszót is tudja. Csak néha rosszul használja. Amikor elhangzik az "akarom" szófuvallat, a mama és a Kispapa már kórusban mondja, "maximum szeretném". S olykor a válasz, illetve a helyesbítés gyorsan érkezik is: - "Szeretném maximum." S van, hogy már eleve az akarom helyett is szeretnémmaximum van.

Utoljára.

Ez is egy kedvenc szava a drágának. Csak éppen - úgy tűnik - fogalma sincs a jelentéséről. A Kispapa most megnézte az értelmező szótárban, hogy abból olvassa fel a Blankának, de a nagy, régi, zöld vastag könyvben semmi olyan nem volt, ami segített volna az értelmezésben. De egy újabb se mondott többet.
Az utoljára szó általában esténként kerül elő, elalvás előtt. "Utoljára kicsit csücsül." "Utoljára pisilni kell." Vagy éppen csokik és nyalánkságok lejmolásakor, rendszerint ebéd vagy vacsi előtt.
De mindig van még egy, még egy, még egy, még egy "utoljára".
Valóban. Az utoljára értelmezhetetlen, megmagyarázhatatlan. hiszen olyan nincs is - legalábbis Kispapáéknál mostanában -, hogy (ténylegigaziból) "utoljára".

A szobatisztaság átka, avagy zsarolás felsőfokon

A Blanka ugyebár már egy jó ideje szobatiszta, napközben no pelus, csak éccakára dukál, meg a délutáni alváshoz, ám általában akkor is száraz marad a cucc. Szép fejlődés, de ahogyan mindennek, ennek is megvan az ára.

Merthogyha a kis drága azt gondolja, hogy este nem akar még lefeküdni menni, pedig a kismutató már igencsak kilenc után jár, kitalálja, hogy neki most kakilnia kell. Vagy pisilni. S akkor nincs kecmec (de hülyén néz ki így leírva), Kispapa szaladhat a biliért, s jönnek a várakozás hosszú percei. Valami általában azért kicsurran, de nagyon kevéske. A lényeg - általában - az időhúzás.

De teljesen figyelmen kívül sem lehet hagyni a jelzést. Mert ha azt mondanák Kispapáék, hogy nyomjad, mindegy, akkor máskor is a pelusba, bugyiba kerülhetnének a dolgok, s fuccs a szobatisztaságnak. Ha nem kamu a szöveg, akkor is baj van, s ha rendszeresen érkezik a bili, az sem jó megoldás, mert akkor meg sosem lesz alvás. S még sorolhatnók a variációkat.

Kispapának be kell szereznie egy hazugságvizsgálót.

T2 - avagy akarom, akarom, akarom

Meglehetősen erőszakos kor ez a drága kettes, egyesek T2-nek is nevezik. No nem szegény Arnira kell gondolni, no meg az élő szövet a fémen zúzására a You Could Be Mine gigaslágerére, s jobbján az ifjabb Conorra.

A T2 a Terrible Two, azaz a szörnyű kettes fedőneve. S meglehetősen találó. Mostanában a Kispapa is a T2 egyik áldozatának érzi magát.

Drága, ugyebár kettő feletti Blanka előszeretettel használja azt a bizonyos "akarom" szócskát. 10-ből 1-szer már képes a "szeretném"-re módosítani. Azért van még hova fejlődni. Ha azonban akarata nem teljesül, könnyen bekattan, s akkor már szinte lehetetlen megvigasztalni, illetve ész érvekkel kombinálni. Sőt.

Szóval elég gyakoriak mostanában ezen bekattanások - esztelen ordítás, könny, takony, kapálózás -, a legkisebb dolgokra is. Néha bejön a hirtelen figyelemelterelés, de ritkán. A Bojika az ilyen kirohanásokat egy ideig egykedvűen figyeli, néha mintha megpróbálná utánozni drága nővérét is, de többnyire felhagy e tevékenységével, s egykedvűen továbbáll. Illetve tovább kommandózik.

T2. Jó kifejezés, kedves korszak. Csak Kispapáék bírják egyre kevésbé. De hátha Connor vagy Axl Rose segít.

Asztala viszta, bébi.