Vasárnapi életképek 2.

Vasárnapi életképek

Láz, verejték, könnyek

A múlt héten kapott 15 hónapos - mint a mama mondja - MMR oltást, azaz mumsz, kanyaró, rubeola ellen. A kiscsajszi könnyen átvészelte az oltás fáradalmait, de a "mellékhatások" tíz napppal később várhatók. Azaz mostanság.

A héten jóval nyűgösebb is volt Bojika. Nehezebben aludt el, kis láza is volt, illetve éccaka gyakrabban felsírt, fel is ébredt. Kispapáék közt is aludt olykor. Mára már mintha rendeződnének a dolgok.

Részben ez is sajnos keresztbetett az esztergomi látogatásnak, Suzuki Andrisékhoz. Aki a Kispapa kémei szerint már a centit vágva várta a nagy napot, amikor Blanka érkezne. Persze fordítva is így állt a helyzet, a Blanka is már elképzelte magát egy hatalmas Suzuki-limóban, amint (gyerek)pezsgőt kortyolgat, s hatalmas hajkoronáját meglibbenti a kellemes tavaszi szél.

Mint kiderült, ilyen oltás után egy ideig nem is ajánlott 15 hónaposnál fiatalabb baba és terhes mamák közelébe menni, mert a legyengített, de élő vírusok esetleg fertőzhetnek. Jó pap holtig tanul.

Alvás 8-ig

Ma aztán kitettek magukért a csajok. Jó sokáig aludtak reggel. Igaz, este volt egy kis bulizás kis Ábel szüleivel: süti, ropi, tánc. Még a Bojika is 10 után ment az ágyba.

Aztán aludtak is vagy reggel 8-ig.

A mától érvényes nyári időszámítás szerint.

Rejtő és Ő

Eljött a nagy nap, ráadásul Rejtőnek köszönhetően. A kultúra végleg beivódott a kis Blanka még kisebb világába. Ráérzett a kiállítás-megnyitók gyönyörére, sava-borsára: az ingyen üccsire és a kicsit-nagyon száraz sajtos pogi igazi feelingjére, sok, látszólag okosan bólogató ember furcsa látványára.

Egy szép keddi délután nyílt egy bizonyos P. Howard kiállítás, amelyre Kispapa elsőszülött leányával érkezett. Egy kisebb motozás és fémkapu után - amelyen valamilyen úton-módon a gyilkos Pöttyös Kutyus is átjutott - Kispapáék meg is érkeztek a helyszínre, ahol kicsit hagymás, kicsit kocsmás, sok betűs, plakátos, de ami a lényeg: csontvázas, oroszlános, tigris-álarcos, ásványvizes tárlat tárult ki.

A Blanka egy darabig élvezte is, aztán kicsit sokan lettek, ekkor kerültek Kispapáék kicsit közelebb kapcsolatba a másik teremben lévő, a szájában csontot szopogató - na jó, kitömött - oroszlánnal, amelytől a Blanka kicsit félt. De volt ott sakk, jó kis írógép, kis homokozó is. A sütiből akkor még Kispapáék nem mertek venni, de egy kis vizet lenyúltak Blankának. Eközben egy állítólag okos bácsi mondott állítólag vicceseket. Aztán a tömeg elkezdett Kispapáék felé nyomulni, így nem aradt más, mint velük szembe menni. Rajtuk túl, már újra kevesen voltak.

Pogi aztán nem maradt, pedig a Kispapa felelőtlenül beígérte, úgyhogy azt venni kellett, már odakint. 120 forintért. Közben az aluljáróban szólt a "Hey Joe". Azért az Astoriánál kevesebben hallgatták.

Well-nesz

Hatalmas pillanat érkezett el Kispapáék életébe. Hosszú évek után - amelyek persze repültek, mint a pillanat, két ilyen gyönyörű, okos, tisztelettudó, talpraesett, művelt, kiegyensúlyozott, stb. kiscsajszi mellett - eljött az idő, amikor a csajokat lepasszolva néhány napra Kispapáék leléptek. Jött egy kis wellness, sok vízzel és buborékkal, némi gőzzel és hidegzuhannyal, jó kis szállással, kajával, ahogyan dukál.

Szóval a kiscsajkszik jamamáéknál töltötték a hétvégét, a Kispapáék hazánk legmagasabb pontjának közelében, de melegben. Többnyire nem is volt velük bibi, a mama azért naponta 3-4-szer csekkolta, mi arra a tényállás, miközben a masszírozásból átsétált az infraszaunába, vagy éppen reggeli után, pezsgőfürdőzés előtt.
Már a bejelentkezés is jól indult. Egy család, egy 7-8 év körüli kiscsávóval és egy 1 év körüli kiscsajjal, a papírokat töltögette, amikor Kispapáék is tollat ragadtak. A csajszi éppen nyávogott, üvöltött, nyúzta az anyját. Kispapáék egymásra néztek, s hálát adtak a sorsnak, hogy a csajokat ők otthon hagyták. Eme családot - persze csak "viccből" - jó messzire kerülték, ahol a kiscsaj feltűnt, Kispapáék onnan csendesen eltűntek.

Persze azért nagyon hiányozott Kispapáéknak a drága Blanka és az édes Boji...

Az órák gyorsan szálltak, ahogyan a gőz és olykor néhány billiárd golyó is, s már el is érkezett a vasárnap délelőtt.

Hogy Kispapáék visszarázódjanak, hazafelé egy kis kaja-bevásárlás, kis cipőcske vétel Bojinak beiktatva. "Kizökkent az idő" - ahogy a költő mondja, de azért mégsem annyira.

Szerencsére a kiscsajok is jól elvoltak, sok panasz rájuk nem érkezett, s feltehetőleg maradandó lelki károsodást sem szenvedtek drága szüleik kemény két napos hiányától.

Taknyos-köhögéses jó éjszakák a jövő fagyis nénijével

Egyelőre az influenziát sikerült megúszni - talán már nincs is járvány? -, de azért jutott egy kis betegség az elmúlt másfél héten a kiscsajoknak. Először a Bojika kezdett kicsit taknyozni, majd köhörészni is. Persze Blanka baby is elkapta, úgyhogy már ketten taknyoztak, köhögtek, de láz szerencsére nem volt.

Egy kicsit azért fokozódott a tényállás. A Bojika - szentem - ugyebár valahogyan éccakánként 5 körül továbbra is felébredt, de amint, fél perc alatt beszippantja a tejpépét, alszik tovább. Na szóval mostanság is kelt, csak ahogy bement a cucc, elkezdett köhögni, s több éjszaka is felköhögte, illetve kihányta az éjszakai táplálékot. Pizsi- és szivacs-csere, de azért szeretünk Bojika.

Persze a jól bevált körzeti doktor néni éppen most ment telelni valahová, s Kispapáék szerencséjére pont egy olyan doktor néni volt helyette, aki fél perc alatt három antibiotikumot írt volna fel a csajoknak. Másnap is ezért felkerekedtek a Kispapáék ugyanabba a rendelőbe, csak egy másik doktor bácsihoz, aki a csajok "igazi" doktor nénijéhez hasonlóan kicsit nyugodtabban kezelte - köptető, orrszívás, ventolin - a helyzetet.

Mostanra javultak is, kis takony van, egyéb nincs.

Ja, és a Blanka most már nem újságot akar írni, ha nagy lesz. Fagyis néni lesz, s a mamának csokis, a Kispapának vaniliás fagyit ad majd.

Lehet majd ingyen nyalni.

Lassan készült az ebéd