Pénteken KisBlanka szabadnapot kapott, már ami az ovit illeti, így Kispapáék ebéd után útra is keltek a híres Bécs városa felé. Persze a terv, miszerint a 2 kiscsajszi jót alszik majd az úton, hiszen pont ebéd után volt a start, nem teljesen sikerült. Blanka már az első 10 perc után ugyan bedobta a szunyát, de Borika nem nagyon értette, mi lenne a dolga. Ellenben hangos üvöltéssel tiltakozott minden olyan kísérlet ellen, mikor a mamája az anyósülésről hátrafordulva, próbálta az ujját kiszabadítani a kiscsaj kezéből, aki ugye még mindig szeret „ujjazni”. S ez az 5 hónapos Kismamának már kicsit kényelmetlen. De hát az élet kemény.
Annyit sírt, hogy Blankát sikeresen fel is ébresztette úgy fél óra után, és akkor mindketten rákezdtek, hogy „kiszállni”. Blanka a határ közelében kezdett megnyugodni, a szélkerekeket bámulván. Borika pedig Bécstől 20 km-re aludt el, szinte az utolsó pillanatban, ahogy annak lennie kell.
Kispapáék első útja a híres bécsi fotóshoz, kedves nejéhez és frissen szülött Lili babájukhoz vezetett. A kiscsajok nagyon örültek a kisbabának - ő ugyan kissé visszafogottabban élvezte a lányok odaadó szeretetét -, plusz megették az összes sajtos stanglit, a fél tál chipset. Tehát megérte. ("Köszönöm a ropit, a többiről nem beszélek" - ahogyan a szólás tartsa.)
A látogatás után a kicsi kocsi továbbgördült Kismama tesójához és asszonykájához, Zolikához és Zsuzsihoz, akik már – helyesen - finom vacsorával várták Kispapáékat.
Blanka rögtön beköltözött a gyerekszobába, ahol birtokba vette az unokatesók, Fábi és Levi összes Playmobilját, Borika szokás szerint vacsizott egy jót, majd 9-10 körül ágyba is kerültek a csajszik.
Másnap délelőtt egy kis séta következett Lili babával, anyukájával és nagynénikéjével a bécsi Duna partján, kis hajónézéssel, kődobálással és játszóterezéssel összekötve. Ebédre aztán csatlakoztak már Zoliék és Fábiék a kiscsaládhoz, majd du. Zolika egy nagyszerű őzgerinccel örvendezette meg a társaságot. Délutáni alvás után kis játszózás az udvaron (a Levit a Kispapa jól megkergette, meg volt egy kis kidobózás is), finom vacsi, srácozás az unokatesókkal majd nehezen, de elalvás.
Vasárnap Fábi és Levi könnyes búcsút vett a társaságtól, így Kispapáék Zolival és Zsuzsival egy remek paraszt farmra látogattak el, oda, ahova pont 2 évvel ezelőtt is, csak akkor még PocakBorival és a még kisebb Blankával. Borika hangosan röhögött a nyuszifarm láttán, majd fejen dobott kaviccsal egy kacsát. Szóval jó volt. Blanka lelkesen etette az összes ott élő kecskét, bárányt, disznót, kacsát. S meg is kóstolta a híres bécsi kecskebogyót. Kicsit szarabb íze volt, mint a sajtos stanglinak…
A hazafele út zökkenőmentesebbre sikeredett, kivételesen a terv is működött, kb. Bécs határától Tatabányáig minkét csajszi aludt. A nagy madár felébresztette őket.
Back to life, back to reality.
kedd, szeptember 29, 2009
Amnió - No para!!!
Még pénteken megjött a jó hír - köszönhetően a kedves doktor bácsinak, aki amint tudott, jelentkezett, így nem kellett várni legalább 3 hetet az eredményre, ezúton is respect és tisztelet -, hogy B3-mal (akit 100%-ig kiscsajszi) semmi para, az amniócentézis csak jó eredményeket hozott. Holnap azért még lesz egy kontroll Uh.
Szóval minden ok, ezúttal is köszönet az együtt szurkolásoknak.
(Kispapa nem igazán érti, hogy egyébként miért kell hivatalosan ennyi - legalább 3-4 hétig - ideig várni az eredményre? Miért van az, hogy az orvos kedvességén múlik, hogy az egyébként is feszült kismamáknak - és persze kispapáknak - majdnem harmadára rövidüljön az aggodalmas hetek száma? A kórházaknak, orvosoknak nem lenne könnyebb, ha mindezt ők is előbb ki tudnák pipálni, s foglalkozhatnának a következő esettel?)
Szóval minden ok, ezúttal is köszönet az együtt szurkolásoknak.
(Kispapa nem igazán érti, hogy egyébként miért kell hivatalosan ennyi - legalább 3-4 hétig - ideig várni az eredményre? Miért van az, hogy az orvos kedvességén múlik, hogy az egyébként is feszült kismamáknak - és persze kispapáknak - majdnem harmadára rövidüljön az aggodalmas hetek száma? A kórházaknak, orvosoknak nem lenne könnyebb, ha mindezt ők is előbb ki tudnák pipálni, s foglalkozhatnának a következő esettel?)
csütörtök, szeptember 24, 2009
Csopak, party, pisiovi és a tornázó kisállatok
Még az amniocentézis előtti hétvégén a kiscsalád szombaton Csopakra utazott, ahol is meglátogatták az ott „víkendező” Józsi nagypapát, Edit nagynénit és Balázs (jövendő)nagybácsit. Kerti feeling, (Kispapaegykori)srácvára, egy kis ebéd a tapló pincérrel a strandon, minden úgy volt jó, ahogy kell.
Blanka szinte az első pillanatban rávetette magát a Kispapa régi (kamu-komcsi-másolt)Playmobil várára, ahol szokás szerint felsorakoztatta az összes srácát, majd közel harcot vívott Borikával, aki néha megpróbálta megközelíteni az erődítményt, de többnyire persze sikertelenül. Az irigység témakör még erősen fejlesztésre szorul Blankánál. A nagyobb baj az, hogy az eddig önzetlen Kisbori, tanulván nővérkéjétől, szintén hasonló vehemenciával kezd fellépni minden kis intruder ellen, aki esetleg kölcsönvenné a játékait.
Na de azért egy kis könnyű Balaton parti ebédet és sétát is sikerült beilleszteni a zsúfolt napirendbe. A strandon a kiscsajok teljesen vérszemet kaptak a víz látványától, és már vetkőztek volna le, de gonosz szüleik azért nem engedték nekik.
Az amniót követő hétvégét itthon, pihenéssel töltötték Kispapáék. Szombaton ellátogatott hozzájuk Kisemma és b. szülei, valamint pocaklakó kistesója, aki hamarosan meglátja azt a bizonyos napvilágot. Kispapa kiscsajai nagyon jó kislányoknak bizonyulhattak, mert kaptak egy s mást: Blanka persze (kölcsön nem adható) srácokat, Borika bevásárló kocsit. Amiért azóta is ölik egymást a drágák…
Az elmúlt hét viszonylag csöndesen telt. Mivel a Kismama emelni még nem nagyon emelhetett (különösen nem Borika 12 kg-ját), így Edit jamama és Gyuri japapa elvitték Borikát Tóalmásra pár napra. A kiscsaj állítólag nagyon jól érezte magát, strandolt, haverkodott, szomszédolt, zabrált (ahogyan ugyebár zabráltak a Megáll az időben). Bojikán a fűnyírón is átment, így Rudi Völleres, lassan bundesligás formafrizkója átalakult. Kispapáék azóta is alig ismernek rá, kétszer szól, hogy „papa”, miután Kispapa felkapja a fejét.
Blanka eközben egy újabb zökkenőmentes hetet töltött el az oviban. A reggeli max. egyperces sírásokat leszámítva úgy tűnik, a kiscsaj egészen jól akklimatizálódott az új környezetben. Olyannyira, hogy már legjobb barátnője is van Zita személyében, akivel egész nap együtt lógnak, mindent együtt csinálnak, majmolják egymást. Sőt, ma Kismama megtudta az óvó nénitől, hogy együtt skippelik a közös tornákat is, közben jól ki is röhögik a tornázó, állatokat utánzó többieket. Végül is van benne valami.
Egyedül a pisi kérdés került ismét napirendre, pedig úgy tűnt csak átmeneti visszaesésről volt szó. De két hét elteltével újra kezdte a kiscsaj a bepisilést, főleg álmában, mind itthon, mind az oviban. Nyilván benne van a megfelelési kényszer, mert az oviban nagyon jól viselkedik, de itthon nagyon szeszélyes, valszeg így engedi le a stresszt. De nincs kizárva egy kis fertőzés sem.
B3, pedig, akit Blanka elnevezett Zsófinak (még nincs végleges döntés azért), remélhetőleg jól van, és nem viselte meg az amnió körüli hercehurca és idegeskedés. Mozgolódik, növekszik a pocak, lassan betölti a 22. hetet is.
Eredmény amúgy még nincs, talán jövő héten.
Blanka szinte az első pillanatban rávetette magát a Kispapa régi (kamu-komcsi-másolt)Playmobil várára, ahol szokás szerint felsorakoztatta az összes srácát, majd közel harcot vívott Borikával, aki néha megpróbálta megközelíteni az erődítményt, de többnyire persze sikertelenül. Az irigység témakör még erősen fejlesztésre szorul Blankánál. A nagyobb baj az, hogy az eddig önzetlen Kisbori, tanulván nővérkéjétől, szintén hasonló vehemenciával kezd fellépni minden kis intruder ellen, aki esetleg kölcsönvenné a játékait.
Na de azért egy kis könnyű Balaton parti ebédet és sétát is sikerült beilleszteni a zsúfolt napirendbe. A strandon a kiscsajok teljesen vérszemet kaptak a víz látványától, és már vetkőztek volna le, de gonosz szüleik azért nem engedték nekik.
Az amniót követő hétvégét itthon, pihenéssel töltötték Kispapáék. Szombaton ellátogatott hozzájuk Kisemma és b. szülei, valamint pocaklakó kistesója, aki hamarosan meglátja azt a bizonyos napvilágot. Kispapa kiscsajai nagyon jó kislányoknak bizonyulhattak, mert kaptak egy s mást: Blanka persze (kölcsön nem adható) srácokat, Borika bevásárló kocsit. Amiért azóta is ölik egymást a drágák…
Az elmúlt hét viszonylag csöndesen telt. Mivel a Kismama emelni még nem nagyon emelhetett (különösen nem Borika 12 kg-ját), így Edit jamama és Gyuri japapa elvitték Borikát Tóalmásra pár napra. A kiscsaj állítólag nagyon jól érezte magát, strandolt, haverkodott, szomszédolt, zabrált (ahogyan ugyebár zabráltak a Megáll az időben). Bojikán a fűnyírón is átment, így Rudi Völleres, lassan bundesligás formafrizkója átalakult. Kispapáék azóta is alig ismernek rá, kétszer szól, hogy „papa”, miután Kispapa felkapja a fejét.
Blanka eközben egy újabb zökkenőmentes hetet töltött el az oviban. A reggeli max. egyperces sírásokat leszámítva úgy tűnik, a kiscsaj egészen jól akklimatizálódott az új környezetben. Olyannyira, hogy már legjobb barátnője is van Zita személyében, akivel egész nap együtt lógnak, mindent együtt csinálnak, majmolják egymást. Sőt, ma Kismama megtudta az óvó nénitől, hogy együtt skippelik a közös tornákat is, közben jól ki is röhögik a tornázó, állatokat utánzó többieket. Végül is van benne valami.
Egyedül a pisi kérdés került ismét napirendre, pedig úgy tűnt csak átmeneti visszaesésről volt szó. De két hét elteltével újra kezdte a kiscsaj a bepisilést, főleg álmában, mind itthon, mind az oviban. Nyilván benne van a megfelelési kényszer, mert az oviban nagyon jól viselkedik, de itthon nagyon szeszélyes, valszeg így engedi le a stresszt. De nincs kizárva egy kis fertőzés sem.
B3, pedig, akit Blanka elnevezett Zsófinak (még nincs végleges döntés azért), remélhetőleg jól van, és nem viselte meg az amnió körüli hercehurca és idegeskedés. Mozgolódik, növekszik a pocak, lassan betölti a 22. hetet is.
Eredmény amúgy még nincs, talán jövő héten.
csütörtök, szeptember 17, 2009
B3 - szuri
Na a minap szerencsésen túlestek Kispapáék a bizonyos "amniócentézisen". A doktor bácsi nagyjából az igért időpontban ottan is volt, s Kismamát szépen, ügyesen megszúrta, mármint a pocakját - B3 a másik oldalon kolbászolt - s leszippantott egy kis magzatvizet. Kismama rácsodálkozott, hogy ez olyan pisi-színű, de hát végül is logikus, a kiscsaj azért csak oda végzi a dolgát.
Azóta persze pihi van, legalább 3-4 napos fekvés ajánlott, de inkább egy hét. Úgyhogy Kismama "lopja a napot", no persze azért nem (még megvan), de igyekszik pihenni. Már az is nagy siker, hogy az ovis Blanka ezen napokban nem betegedett le, szóval jár, illetve Kispapa viszi a kiskorúaknak fenttartott intézménybe. (Ahonnan a Kispapa tegnap egy bizonyos Cseresznye jelű nadrágot és zoknit is lenyúlt véletlenségből, de ma reggel visszacsempészte jogos tulajdosának, nem meglepő módon egy Cseresznyével jelölt zsákba.)
Lassan meg úgy is hétvége.
Azóta persze pihi van, legalább 3-4 napos fekvés ajánlott, de inkább egy hét. Úgyhogy Kismama "lopja a napot", no persze azért nem (még megvan), de igyekszik pihenni. Már az is nagy siker, hogy az ovis Blanka ezen napokban nem betegedett le, szóval jár, illetve Kispapa viszi a kiskorúaknak fenttartott intézménybe. (Ahonnan a Kispapa tegnap egy bizonyos Cseresznye jelű nadrágot és zoknit is lenyúlt véletlenségből, de ma reggel visszacsempészte jogos tulajdosának, nem meglepő módon egy Cseresznyével jelölt zsákba.)
Lassan meg úgy is hétvége.
szombat, szeptember 12, 2009
"Angyal" gyerek
Borika viselkedése mostanság kevésbé okoz fejtörést a szülőknek, tesójával ellentétben meglehetősen kiegyensúlyozott mostanság. Azért kelhetne inkább 8-kor, 6 helyett, és szorongathatná a macijának a mancsát a Kispapa ujja helyett hajnaltól, de ez megbocsátható. Azért kell egyébként átdeportálni hajnalban a kiscsajt, mikor felébred, mert olyankor előszeretettel kiáltozik az alvó nővérkéjének. „Datya, Datya (Blanka)”, és nem egyszer fel is kelti.
Sokat karattyol, sokszor már igéket is rendesen használ: pl. „aszom” – alszom, „kiszász”– kiszállok, „pisiltem” (no még nem szobatiszta, de mindig ráül a bilire, és utána hangosan kiabál, majd tapsol), „megittam”, „idecsücsüsz”, „Jeje Mama, Papa, Datya” – gyere, „adide”-add ide stb.
Mindenben Blankát utánozza (kivéve alvásban), bármit csinál, ő fél perc múlva ismétli, és kiabálja: „Án is”.
Nagyon önálló, mindent csinálna „egyedű”, viszont hamar elveszti a türelmét, és akkor röpül minden. Például evésben már rég nem lehet neki segíteni, de ha nem sikerül a kanálba vmi ételt belehelyezni, akkor dührohamot kap, és röpül a tányér is. Kis boszi.
Viszont nagyon segítőkész, mindent odaad, odavisz, ha Blanka hisztizik, Borika nagyon komoly képpel odamegy hozzá és simogatja, és a kutyusát is odaviszi neki.
Sokat karattyol, sokszor már igéket is rendesen használ: pl. „aszom” – alszom, „kiszász”– kiszállok, „pisiltem” (no még nem szobatiszta, de mindig ráül a bilire, és utána hangosan kiabál, majd tapsol), „megittam”, „idecsücsüsz”, „Jeje Mama, Papa, Datya” – gyere, „adide”-add ide stb.
Mindenben Blankát utánozza (kivéve alvásban), bármit csinál, ő fél perc múlva ismétli, és kiabálja: „Án is”.
Nagyon önálló, mindent csinálna „egyedű”, viszont hamar elveszti a türelmét, és akkor röpül minden. Például evésben már rég nem lehet neki segíteni, de ha nem sikerül a kanálba vmi ételt belehelyezni, akkor dührohamot kap, és röpül a tányér is. Kis boszi.
Viszont nagyon segítőkész, mindent odaad, odavisz, ha Blanka hisztizik, Borika nagyon komoly képpel odamegy hozzá és simogatja, és a kutyusát is odaviszi neki.
Blanka betegszabin
Végül úgy döntött Kismama, mikor szerdán, az oviszülőin azt hallotta, hogy több gyermek is taknyos, köhög, és úgy járnak oviba, itthon tartja kis Blankát a héten, mivel a nátha még elég makacsul tart. Köhög a kiscsaj, és a hangja is olyan, mint a repedt fazéknak. Bár érdekes, hogy mikor tegnap előtt levitte a doktor nénihez a kiscsajt, a doki közölte, hogy Blanka állapota egyáltalán nem közösség kizáró ok, simán mehetne, de majd Anyuka eldönti.
Tehát Blanka ismét élvezhette egy hétig az otthon szeretetét. Azért látszik, hogy a lelkiállapota nem túl stabil, mert a bepisilés néha még előfordul (pedig ő 1 éve stabilan szobatiszta), valamint az állandó hisztik és földön fetrengések is elég gyakori jelenségek nála. Hétfőn már remélhetőleg eljut oviba a kiscsajszi.
Tehát Blanka ismét élvezhette egy hétig az otthon szeretetét. Azért látszik, hogy a lelkiállapota nem túl stabil, mert a bepisilés néha még előfordul (pedig ő 1 éve stabilan szobatiszta), valamint az állandó hisztik és földön fetrengések is elég gyakori jelenségek nála. Hétfőn már remélhetőleg eljut oviba a kiscsajszi.
Genetika news
Tegnap Kispapa és Kismama részt vett a nagy genetikai tanácsadáson, ami lényegében annyiból állt, hogy a leletek átnézve a doktor bácsi Kispapáékra bízta a nem egyszerű döntést. Tény, hogy amit láttak B3-nál, kromoszóma-rendellenesség jele lehet, de mivel szerencsére a többi lelet jó, ennek esélye kicsi. Viszont mivel Borikával ugyanezek a jelek megvoltak, és akkor ajánlották az amniocentézist, most is inkább azt ajánlják, mert lelkileg nem jó, ha az a bizonytalansági faktor ott marad a fennmaradó 20 hétben, hogy mi van, ha mégis…
Szerdán túlesik a Kismama, ha nem is túl jó szívvel, a vizsgálaton és Kispapáék nagyon bíznak a doktor bácsi ügyességében, remélve, hogy most sem lesz semmi para, ahogy Borika esetében sem lett végül. A Kismama saját doki bácsija azt mondta, hogy próbáljon meg 1 hetet feküdni utána, ami ugye 2 kiscsajszi mellett nem biztos, hogy kivitelezhető, de 3 nap fekvés kötelező.
Szerdán túlesik a Kismama, ha nem is túl jó szívvel, a vizsgálaton és Kispapáék nagyon bíznak a doktor bácsi ügyességében, remélve, hogy most sem lesz semmi para, ahogy Borika esetében sem lett végül. A Kismama saját doki bácsija azt mondta, hogy próbáljon meg 1 hetet feküdni utána, ami ugye 2 kiscsajszi mellett nem biztos, hogy kivitelezhető, de 3 nap fekvés kötelező.
kedd, szeptember 08, 2009
Ovi és B3 news
A hétfői nap még jól telt az oviban, azt leszámítva, hogy kis Blanka a sírás helyett most a bepisilést választotta a stressz levezetésének módjául. Kispapáék valamelyest számítottak rá, s az óvó nénik is jelezték, hogy ez bizony előfordulhat. De legalább jókedvű, nem sír, eszik, alszik, no panasz. Csak bebrunyál.
Ellenben már pénteken látszott, hogy a Süni – „sün-sün-sün” – csoport tagjai közt felütötte a fejét egy taknyolós vírus, és már hétfőre a csoport fele kidőlt a sorból. Azonban ebben nem Blanka volt az első. Ő tegnap este kezdte némi tüsszögéssel, így Kismama reggel úgy döntött, 2 napos megfigyelésre itthon marad a gyermek, aki addig kapja a homeós és egyéb csodabogyókat, és az orra is le lesz szívva. De alaposan.
Na de B3.
Úgy tűnik, Kispapáék ezt a terhességet sem ússzák meg para nélkül, de ebben a kérdésben már szinte rutinosnak számítanak Borika esete után. Történt ugyanis, hogy tegnap a Kismama részt vett a magzati szív uh-on, ahova doktor bácsija biztos, ami biztos alapon küldte el, az első trimeszterben migrénre bevett gyógyszerek miatt (amiket nem tudott kikerülni időnként).
A kiscsaj szívével nincs para, szívfejlődési rendellenesség nagy valószínűséggel kizárható, de a nagyon nagy tudású uh-os doktor néni azért – persze – látott valamit.
Ez a valami egy ún. hyperechogén papilláris izom a szívbillentyűnél, ami mint kiderült nem anatómiai elváltozás, hanem egy jobban visszaverődő, uh-os képlet, aminek megléte utalhat kromoszóma rendellenességre. Úgynevezett minor jel, kb., mint a vastagabb tarkóredő, de oda kell figyelni rá. Érdekes, hogy Borikánál ugyanez, pont ugyanott,uyganabban a szívkamrában megvolt, csak nála még kibővült a több magzatvízzel is, és ez volt, ami miatt indokolttá vált az amniocentézis. Ami ugye meg is történt.
Kispapáék először nem is ijedtek nagyon meg, mondván már rutinosak a témában, de aztán a Kismama doktor bácsija kicsit szigorúbban vette a kérdést – mint korábban –, és ismét a genetikai tanácsadóba küldte a szülőket. Azért is kell szerinte komolyabban venni a kérdést, mert a 2 terhesség között 2 év telt el, és a Kismama pont abban a korban van (29-30. év), hogy már más sávba ugrott a kockázati besorolása, mint 2 esztendeje.
Pénteken genetikai tanácsadás, aztán ott minden számadat, uh. és egyéb paraméterek alapján adnak egy százalékos valószínűséget, és nyilván felvetik az amniocentézis lehetőségét. Ismét.
Ezek a kiscsajok valahogyan sosem akarnak nyugtot hagyni Kispapáéknak. De ha Kispapa nagypapa lesz, törleszt. Csúnyán, maszatolva fog enni összekenve a fél konyhát, erőszakos, követelőző lesz, jó nagyokat pukizik, inni kér, amikor már mindenki alszik, sokáig akar majd tévézni, …
Ellenben már pénteken látszott, hogy a Süni – „sün-sün-sün” – csoport tagjai közt felütötte a fejét egy taknyolós vírus, és már hétfőre a csoport fele kidőlt a sorból. Azonban ebben nem Blanka volt az első. Ő tegnap este kezdte némi tüsszögéssel, így Kismama reggel úgy döntött, 2 napos megfigyelésre itthon marad a gyermek, aki addig kapja a homeós és egyéb csodabogyókat, és az orra is le lesz szívva. De alaposan.
Na de B3.
Úgy tűnik, Kispapáék ezt a terhességet sem ússzák meg para nélkül, de ebben a kérdésben már szinte rutinosnak számítanak Borika esete után. Történt ugyanis, hogy tegnap a Kismama részt vett a magzati szív uh-on, ahova doktor bácsija biztos, ami biztos alapon küldte el, az első trimeszterben migrénre bevett gyógyszerek miatt (amiket nem tudott kikerülni időnként).
A kiscsaj szívével nincs para, szívfejlődési rendellenesség nagy valószínűséggel kizárható, de a nagyon nagy tudású uh-os doktor néni azért – persze – látott valamit.
Ez a valami egy ún. hyperechogén papilláris izom a szívbillentyűnél, ami mint kiderült nem anatómiai elváltozás, hanem egy jobban visszaverődő, uh-os képlet, aminek megléte utalhat kromoszóma rendellenességre. Úgynevezett minor jel, kb., mint a vastagabb tarkóredő, de oda kell figyelni rá. Érdekes, hogy Borikánál ugyanez, pont ugyanott,uyganabban a szívkamrában megvolt, csak nála még kibővült a több magzatvízzel is, és ez volt, ami miatt indokolttá vált az amniocentézis. Ami ugye meg is történt.
Kispapáék először nem is ijedtek nagyon meg, mondván már rutinosak a témában, de aztán a Kismama doktor bácsija kicsit szigorúbban vette a kérdést – mint korábban –, és ismét a genetikai tanácsadóba küldte a szülőket. Azért is kell szerinte komolyabban venni a kérdést, mert a 2 terhesség között 2 év telt el, és a Kismama pont abban a korban van (29-30. év), hogy már más sávba ugrott a kockázati besorolása, mint 2 esztendeje.
Pénteken genetikai tanácsadás, aztán ott minden számadat, uh. és egyéb paraméterek alapján adnak egy százalékos valószínűséget, és nyilván felvetik az amniocentézis lehetőségét. Ismét.
Ezek a kiscsajok valahogyan sosem akarnak nyugtot hagyni Kispapáéknak. De ha Kispapa nagypapa lesz, törleszt. Csúnyán, maszatolva fog enni összekenve a fél konyhát, erőszakos, követelőző lesz, jó nagyokat pukizik, inni kér, amikor már mindenki alszik, sokáig akar majd tévézni, …
vasárnap, szeptember 06, 2009
Ovi 5. nap + koncertállatok
A pénteki nap is meglehetősen jól sikerült az oviban, elváláskor minimál sírás, s kb. 1 perc után nyugi, és onnantól kezdve no problem. Persze délután már itthon várta a kisasszonyt a beígért Playmobil-babaszett, Kispapáék remélik, hogy nem csak ez volt az ösztönző erő, ebből rendszer aztán nem lesz, ugyanis-ugyebár illik tudni, hol a határ.
Szombat délelőtt a Józsefvárosi napok keretében ellátogatott a Kispapa-család az Orczy kertbe, pontosabban a Bárka színházban megrendezett Alma koncertre. KisBlanka a Kismamával élvezte a jobbnál jobb slágereket, míg Borika Kispapával kolbászolt fel, s alá. Azért itten megjegyeznénk, Kispapa és Boji táncolt a küzdőtéren is megvadult hosszú hajú szőke kiscsajok, bóbiskoló nagypapák és levegő után kapkodó terhes kismamák közt, míg a másik páros – KisMama és Blanka – csak üldögélt. A frontember bácsi azért télleg jó, mert a szülőket is igyekszik a koncert közben szórakoztatni - egy stagediving-ot is beígért a 4-5 évesek közé, de erről aztán inkább lemondott -, ráadásul természetes módon, és még humorérzéke is van, persze Kispapától még tanulhat. A koncert után egy kis vattacukor dukált a csajoknak, majd ebéd, és utána több mint 3 órás alvás. Mármint a csajszik részéről.
Alvás után rövid találka történt NagyÁbellel – Blanka (ex?)szerelme – és szüleivel, néhány dzsungelben élő állat nézegetésével egybekötve egy neves, most mégis névtelen bevásárló központban. Azért ez a dzsungelkaland mindegykinek meglehetős túlzás, még úgy is, hogy Kispapa nem várt tőle sokat.
Szombat délelőtt a Józsefvárosi napok keretében ellátogatott a Kispapa-család az Orczy kertbe, pontosabban a Bárka színházban megrendezett Alma koncertre. KisBlanka a Kismamával élvezte a jobbnál jobb slágereket, míg Borika Kispapával kolbászolt fel, s alá. Azért itten megjegyeznénk, Kispapa és Boji táncolt a küzdőtéren is megvadult hosszú hajú szőke kiscsajok, bóbiskoló nagypapák és levegő után kapkodó terhes kismamák közt, míg a másik páros – KisMama és Blanka – csak üldögélt. A frontember bácsi azért télleg jó, mert a szülőket is igyekszik a koncert közben szórakoztatni - egy stagediving-ot is beígért a 4-5 évesek közé, de erről aztán inkább lemondott -, ráadásul természetes módon, és még humorérzéke is van, persze Kispapától még tanulhat. A koncert után egy kis vattacukor dukált a csajoknak, majd ebéd, és utána több mint 3 órás alvás. Mármint a csajszik részéről.
Alvás után rövid találka történt NagyÁbellel – Blanka (ex?)szerelme – és szüleivel, néhány dzsungelben élő állat nézegetésével egybekötve egy neves, most mégis névtelen bevásárló központban. Azért ez a dzsungelkaland mindegykinek meglehetős túlzás, még úgy is, hogy Kispapa nem várt tőle sokat.
csütörtök, szeptember 03, 2009
Ovi - 4. nap
Ismét sikeres napot tudhatott maga mögött KisBlanka. Bár reggel Kismamának úgy tűnt, nem megy majd minden simán. Ugyanis mikor odaérkeztek az ovi öltözőjébe, KisBlanka nagy hévvel ült le a padra, és azzal a lendülettel bevágta a fejét a mögötte levő ruhaakasztóba. Így rögtön el is törött a mécses, de nem is akárhogy. Zengett az ovi. Nagy baleset azért nem történt, csak Blanka szereti kicsit túldramatizálni eseteit.
Viszont mikor Móni - Póni - néni kijött Blankáért, ő szó nélkül hozzábújt, és vigasztaltatta magát még kicsit, de akkor már bent a teremben. És onnatól kezdve semmi sírás egész nap, sőt: jókedv, jó evés, sok alvás. Állítólag. Biztos lesz ez még így se, de azért biztató a helyzet.
A kiscsaj továbbra se túl kommunikatív az ovis élményekkel kapcsolatban, sőt Kispapáék megfigyelték, minél többet kérdeznek, Blanka annál dühösebb lesz, és mérgét a kezébe akadó tárgyak eldobálásával vezeti le, amelyeknek meglehetősen szép a pályaíve. Így nincs más megoldás, várni kell, míg magától mesél.
Annyit Kismama azért megtudott már egy anyukától, nevezetesen Zita anyukájától, hogy a kislánya nagyon sokat emlegeti Blankát otthon, és szeretné meghívni magához játszani.
Viszont mikor Móni - Póni - néni kijött Blankáért, ő szó nélkül hozzábújt, és vigasztaltatta magát még kicsit, de akkor már bent a teremben. És onnatól kezdve semmi sírás egész nap, sőt: jókedv, jó evés, sok alvás. Állítólag. Biztos lesz ez még így se, de azért biztató a helyzet.
A kiscsaj továbbra se túl kommunikatív az ovis élményekkel kapcsolatban, sőt Kispapáék megfigyelték, minél többet kérdeznek, Blanka annál dühösebb lesz, és mérgét a kezébe akadó tárgyak eldobálásával vezeti le, amelyeknek meglehetősen szép a pályaíve. Így nincs más megoldás, várni kell, míg magától mesél.
Annyit Kismama azért megtudott már egy anyukától, nevezetesen Zita anyukájától, hogy a kislánya nagyon sokat emlegeti Blankát otthon, és szeretné meghívni magához játszani.
szerda, szeptember 02, 2009
B3 news 2.0
Na, a héten sok minden kiderült. Elsősorban persze szerencsére az, hogy odabent minden rendben, az "illető"-nek megvan a megfelelő számú keze, lába, ujja, feje, hasa, miegymás. A méretek is megfelelnek a 18. heti elvárásoknak. Szóval minden OK.
De más is kiderült. Habár először nem terpesztett, az "illető", miután minden jól működő szervét, tagját megmutatta, már a megnyugtatás végett is, lassan, szinte az utolsó percben lehult a lepel.
Kiscsaj. S állítólag jó hosszú combú (mint a Blanka). Akad majd még Kispapának itten még gondja. De minden szép és jó, úgyhogy Halleluja, ahogyan - feltehetőleg - Leonard Cohen is énekelte a minap.
A hétfői hírt szerdán is megerősítették. Szóval érkezik hamarosan egy újabb kiscsaj a családba, ami egyáltalán nem szomorú hír. Sőt.
Majd jelentkezik pom-pom lánynak, és szurkol csini szerkójában Kispapának az old boys focimeccsén. Már ha a többi old boy megéri...
(azért még hétfőn várat magára egy magzati szív ultrahang, de remélhetőleg ott is jó híreket kap majd a kiscsalád)
De más is kiderült. Habár először nem terpesztett, az "illető", miután minden jól működő szervét, tagját megmutatta, már a megnyugtatás végett is, lassan, szinte az utolsó percben lehult a lepel.
Kiscsaj. S állítólag jó hosszú combú (mint a Blanka). Akad majd még Kispapának itten még gondja. De minden szép és jó, úgyhogy Halleluja, ahogyan - feltehetőleg - Leonard Cohen is énekelte a minap.
A hétfői hírt szerdán is megerősítették. Szóval érkezik hamarosan egy újabb kiscsaj a családba, ami egyáltalán nem szomorú hír. Sőt.
Majd jelentkezik pom-pom lánynak, és szurkol csini szerkójában Kispapának az old boys focimeccsén. Már ha a többi old boy megéri...
(azért még hétfőn várat magára egy magzati szív ultrahang, de remélhetőleg ott is jó híreket kap majd a kiscsalád)
Ovi - 3. nap
A ma reggeli kelés kicsit nehézkesebben ment a drága Blankának, külön kelteni kellett, de aztán sikerült időben elindulni az oviba. A buszon - ami után persze rohanni kellett, reggeli testmozgás kipipálva - Kispapáék találkoztak Tomiékkal, s együtt érkeztek a gyermekmegőrző intézménybe.
A Blanka szépen levette a cipellőjét, volt kézmosás, aztán érkezett egy gyors sírás és jött a nehéz elválás. Mint utólag kiderült a csajszi ma már csak kb. fél-egy órát sírt, aztán élvezte az EU-kompatibilis oviudvar-kert adta előnyöket. Jött egy laza ebéd, aztán az - első benti - alvás is. Ahol az elmondások szerint egy kicsit kamuzott - amikor jött az óvónéni úgy csinált, mintha aludt volna -, de a kamuzásból gyorsan valódi alvás lett. A végére meg ráadásul szinte meg is érkezett Kismama.
Blanka baby nem túl kommunikatív egyelőre az ovis élményekről, valószínűleg még kicsit meg van sértődve drága szüleire, akik ott merik hagyni. De azért szivárognak a dolgok, tények, hallucinációk.
Már látszik a fény az (ovi)alagút végén.
A Blanka szépen levette a cipellőjét, volt kézmosás, aztán érkezett egy gyors sírás és jött a nehéz elválás. Mint utólag kiderült a csajszi ma már csak kb. fél-egy órát sírt, aztán élvezte az EU-kompatibilis oviudvar-kert adta előnyöket. Jött egy laza ebéd, aztán az - első benti - alvás is. Ahol az elmondások szerint egy kicsit kamuzott - amikor jött az óvónéni úgy csinált, mintha aludt volna -, de a kamuzásból gyorsan valódi alvás lett. A végére meg ráadásul szinte meg is érkezett Kismama.
Blanka baby nem túl kommunikatív egyelőre az ovis élményekről, valószínűleg még kicsit meg van sértődve drága szüleire, akik ott merik hagyni. De azért szivárognak a dolgok, tények, hallucinációk.
Már látszik a fény az (ovi)alagút végén.
kedd, szeptember 01, 2009
Ovi - 2. nap
Ma reggel a kis-nagy ovis Kispapával ment a híres oviba. Kicsit mintha már eleve fáradtan kelt volna a csajszi, valamelyest már a hatalmas úton - busszal néhány megálló - is még kókadtan kacsingatott kifelé. De azért ki akart látni.
Még a kapun belépve is minden jól ment, jött a cipőcsere, a pisi a szuper kis wc-be - amelyek előtt egyébként függöny is van - is gyorsan csurrant, majd a terem ajtajánál tört el a mécses. Mint kiderült, közel két órán keresztül nem ragasztotta meg, nem tudta megragasztani senki - mármint a mécsest -, úgyhogy szegény kis Blanka magában hüppögött, ordított, de azért másban és magában kárt nem tett. (Az óvónénik álltólag már fontolgatták a telefonos segítség lehetőségét.)
Aztán mintha elvágták volna, abbahagyta a sírást, igyekezett beilleszkedni társai közé. Amikor Kismama érte ment sorstársával, Tomimamával, belestek valamilyen ablakon. A lurkóknak az egyik óvónéni (Móni néni, aki Blanka csak Póni néninek hív idehaza) mesélt. Ráadásul a kiscsajszi, ha nem is reggelizett, de jól beebédelt.
Ráadásul zöldborsófőzeléket kajált, nagy örömmel. Amivel Kispapát annak idején ki lehetett kergetni az oviból. Ha reggel kis-Kispapa megtudta, mi lesz az ebéd, állítólag - írják a történelemkönyvek - sírva fakadt.
Még a kapun belépve is minden jól ment, jött a cipőcsere, a pisi a szuper kis wc-be - amelyek előtt egyébként függöny is van - is gyorsan csurrant, majd a terem ajtajánál tört el a mécses. Mint kiderült, közel két órán keresztül nem ragasztotta meg, nem tudta megragasztani senki - mármint a mécsest -, úgyhogy szegény kis Blanka magában hüppögött, ordított, de azért másban és magában kárt nem tett. (Az óvónénik álltólag már fontolgatták a telefonos segítség lehetőségét.)
Aztán mintha elvágták volna, abbahagyta a sírást, igyekezett beilleszkedni társai közé. Amikor Kismama érte ment sorstársával, Tomimamával, belestek valamilyen ablakon. A lurkóknak az egyik óvónéni (Móni néni, aki Blanka csak Póni néninek hív idehaza) mesélt. Ráadásul a kiscsajszi, ha nem is reggelizett, de jól beebédelt.
Ráadásul zöldborsófőzeléket kajált, nagy örömmel. Amivel Kispapát annak idején ki lehetett kergetni az oviból. Ha reggel kis-Kispapa megtudta, mi lesz az ebéd, állítólag - írják a történelemkönyvek - sírva fakadt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
