Csak csajok

Esküvőn, de nem a kiscsajokén

A hétvége - is - a szeretet jegyében telt, ezúttal a Kispapa keresztapusának - aki egyben drága feleségének bátyja is - és kedvesének boldogságában osztozva. Ugyanis a kis család az ő esküvőjükön volt, Nyíregyházán. Bizony.

Minden szépen el lett tervezve, persze többnyire semmi sem annak megfelelően alakult. Mármint az utazás tekintetében. De ehhez már a Kispapa is kezd hozzászokni e "szörnyűségesen csodálatos" nőuralomban. Ugyanis az lett kitalálva, hogy úgy indul a kicsi család, hogy a kiscsajok éppen egy szépet tudjanak aludni a kocsiban, majd jön a ceremónia, egy könnyű vacsora, s a két éven aluliak söpörnek aludni.

Ennek nem teljesen megfelelően a Blanka egy másodpercet sem aludt a 2-2,5 órás úton, amely szombaton dél körül startolt. Végig dumált, nézelődött, s kereste az őzikéket a suhanó fák közt, na meg persze szórta a morzsát a Kispapa kocsijába. A kis Boji jó kislány volt, alukázott, szinte meg se nyikkant.

A cermónia fél 5-kor kezdődött, na a Blanka úgy 4-kor aludt el a szállodában. A Kispapa vele maradt, a mama pedig a Bojikával az oldalán képviselte a Kispapa családot. Azért a Kispapa sem unatkozott, a szálloda kiürült halljában egyedül válogathatott a maradék svédasztalos welcome-kínálatban, amelyet a násznép hagyott hátra, s akik ugyebár a templomban voltak...

A Blanka aztán, ahogyan kell, éppen a vacsi tájékára tért magához, magára rántotta - egy kis segítséggel - csini ruciját, s egy szerényebb táplálkozás után ropta is jó sokáig. Nagy tánc volt a mamával, Kispapával, Bojival, s egy kicsit az Ádival is. Igaz, úgy tűnt, a legkisebb unokaöcsi inkább menekülne a táncoslábú Blanka elől.

A kis Boji a hangfalak tövében is békésen aludt, azért idővel persze nyugodtabb körülmények közt merülhetett el az álom világában, egy emelettel feljebb. Este 10 környékén a nővére is követte, igaz, nem teljesen önszántából.

A mama és a Kispapa még egy darabig húzta odalent, olykor természetesen ellenőrizve, hogy mi is van odafent a csajokkal. De, többnyire, jól viselkedtek, de másnap azért korán keltek.

A városból Kispapáék nem láttak semmit sem.

Mindenesetre sok boldogságot Juzsinak és Zolikának! Viva forever!

BKV-sztrájk

Mivel aztat mondták, hogy nagy sztrájk lesz, s nagy dugók és nagy káosz, ezért a Kispapa sem úgy intézte ma a dolgát, ahogyan szokta, hanem inkább többnyire otthon. Legalábbis hellyel-közzel.

Délelőtt a jó időre való tekintettel - köszönet a sztrájkolóknak, illetve a munkáltatónak - a kicsi család tett egy sétát a zöldben. A séta többnyire nem is séta volt, inkább kergetőzésből állt, ugyanis a Kispapa leginkább a megvadult kis Blanka után szaladhatott a mezőn - aki összeismerkedett Pannival is, így tehát két kiscsaj után kellett loholnia.

Azért Kispapáék láttak döglöttnek tűnő teknőst is a tóban, meg sztrájktörő kacsa családot is, akik mindenre fittyet hányva önfeledten úszkáltak a könnyed hullámokon. Szép az élet.

Egy könnyed ebéd után a hölgyek nyugovóra tértek, a Kispapa pedig egy kicsit - a Blanka szavával élve - "dógozott".

Testvérféltékenység oder was

Eleinte úgy tűnt, a kis - illetve lassan nagy - csajt, azaz a Blankát a féltékenység nem igen, vagy csak egy kicsit zavarja. Lásd itten.

Az elmúlt hetekben azért egy kicsit változott a helyzet. Olykor ugyanis a legváratlanabb helyzetekben egy-egy sallert le-lekever a kiscsajnak, Bojinak. Főleg akkor, ha észreveszi, hogy a Bojival éppen a mama foglalkozik, tisztába rakja, játszik vele. Odamegy, s már repül is a pofon.

De olyan is előfordult, hogy Blanka simogatta a kishúgát, aztán az egyik pillanatról a másikra repült a pofon. Ilyen esetekben persze (?) jött a leszidás, esetleg "mini bünti", mint például az ágybe tevés. Természetesen ebben az esetben az áljósát - a gyengébbek kedvéért: hálózsák - is rá kell húzni, ami egy plusz macera a Kispapának, de e nélkül feltehetőleg ki tudna mászni az istenadta. Egy-egy "mini bünti" után a kiscsaj ugyan ismételgeti, hogy "Bojinak is fáj", "sí", "nem szabad", de aztán idővel mindez tova száll.

Néhány pofon és marás mostanság a mamának, Kispapának is jut, olykor a nagymamát is megrígatná a Blanka.

Hogy mi a megoldás - eme azért annyira nem durva, de mégsem teljesen rendben lévő, vagy legalábbis "nem szép" kirohanásokra - nehéz eldönteni. De várjuk a tapasztalatokat.

A kommentelők közt azúttal alig használt, könnyel áztatott papírzsebkendőket osztunk ki.

Nagy utazááááááááás

Eddig a kis Blankának a Thomas volt a minden, többek közt ezért kedves szülei úgy gondolták, egy kis tavaszi vonatozás, pláne A Gyermekvasút Napján, nagy kaland lesz. Végül is az is volt, de a nagy katarzis elmaradt.

Azért mindenki jól érezte magát feltehetőleg, annak ellenére, hogy a kicsávók által üzemeltetett vasút ezen a napon kb. 28 és fél percet késett átlagban. De legalább több perecet fogasztott mindenki.

A félreértések elkerülése véget a kis Blanka élvezte a nagy utazást, csak először ijedt meg a gőzmozdony erős hangjától és a "sok" emberkétől a pályaudvaron. Aztán minden szép és jó lett.

De íme:

Főzőcske

Már régóta tervbe volt véve egykis főzőcske a kis Boji Keresztszüleivel, amely nem is olyan rég meg is valósult a csajok nagy örömére. Pláne a Kispapáékéra.

Az egész úgy a múlt vasárnap 11 órakor meg is valósult. Illetve akkor még csak kezdődött. A Kispapák - azért e többeszszám, mert ottan is figyel odabent valaki, ráadásul egy kiscsávó - előre készültek recepttel, a Boji-keresztszülők pedig korrektul fel is készültek, bevásárlással. Persze azért a Kispapának is volt egy kis beleszólása, egyes dolgokat, főleg a francia hagymalvest érintve.


Szóval a Kispapák hozzá is fogtak 11 körül, igaz, kellett egy kis kiegészítés sör tekintetében. Aztán bele is csaptak a lecsóba, illetve a francia hagymalevesbe és a kolbásszal - illetve közben fokhagymával, erdélyi szalonnával - töltött husiba. De először is a levesbe.


Mindeközben a nagy csajok, pontosabban a Kismamák rucikat válogattak és könnyű fehér bort szürcsölgettek. Persze csak módjával.


A részletek - a hagymás sírás, a könnyfakasztó pálesz, a krumplihámozás, a kloffoló nyelével való kolbászlyuk-hely fúrás, a locsolgatás, a rendrakás, a terítés, illetve az egyéb, apró kihívások - leírásától ezúttal eltekintenénk, a lényeg, hogy a végén mindenki nyaldosta az ujjait. Legalábbis úgy tűnt.


A kis Blanka ezen időszak jelentős részét átaludta, a kis Bojika meg egyébként sem tudott volna nagyon beleszólni.


Ez volt a Kispapa - és persze a Boji-Keresztapa-Kispapa - nagy szerencséje. Hiszen akkor még ma is főznének, ha meg nem ...

Ja és egyébként...

Ja és egyébként a Blanka ma reggel megint WC-be kakilt.

A Bojika meg hatalmasakat, még inkább büdöseket pukizik.

Legalább van kire fogni.

Nagyvilág

Szegény kis Bojikáról meg ez a szemét Kispapa meg alig ír, pedig természetesen ő is itten van, sőt.

Egyre jobban néz szerte-szét, s fedezi fel a környezetet maga körül. Sokkal hálásabb egy-egy mosolyért, egy apró gesztusért, mert persze rá - "persze" - kevesebb idő, energia jut. Legalábbis úgy tűnik.

De tényleg annyira hálás minden egyes apró mosolyért, sétáért a kézben, közös nézésért a tükörben, hogy a Kispapát néha elfogja a könnyezést kerülgető lelkiismeretfurdalalás.

Aztán természetesen mindennek meg van a maga böjtje. Habár párszor már átaludta az éjszakát, mostanság is kb. három óránként kel éccaka a kis Bojika. Igaz, csak szopizni (3,5 hónap, 6310 g!!!), aztán alszik is tovább. De az is lehet, hogy ez a sok kelés csak a "kevesebb törődés" miatt van.

Pulmo

Szegény kis (?) Blanka mióta e "szörnyű" világra született, azóta kb. 3-4 hetente megfázik, aztán azzal mindig jön a para, hogy beüt az a bizonyos asztmás hörghurut. Ez még elvileg egyébként a jobbik változat a krupphoz képest...

Szóval az asztmás hörghurut mindig kijön. S azt mondta a körzeti orvos néni, el kéne egy pulmonológiai valamint egy allergiai vizsgálat. Igaz, közben egy másik doktor bácsi meg azt mondta, 3-4 év alatt teljesen felesleges egy ilyen vizsgálat, mert simán lehet, hogy kinövi a csaj. Szóval könnyű volt a döntés, hogy menjünk e vagy sem, pláne hüje, tarisznyás bölcsészként.

Persze mentünk. Szegény kis Blankának kb. nyolc helyen, nyolc különböző ponton szúrták meg az alkarját, hogy vajon mire is pirosodik be a bőre alatt az akármicsoda. Idővel ez kicsit fáj is, csíp is állítólag, 15 percig kell várni, hogy kijön e valamilyen pirosság a börön. A mama ölében, a Kispapa kemény szorításában ülődött ez végig, persze a vége fele a kiscsaj szája egyre inkább lejjebb görbült.

Először úgy tűnt, semmi para, aztán valamelyik pont egy kicsit bepirosodott, amely állítólag a poratka allergiára utalt.

Valamilyen tapasztalat valakinek? A kommentelők közt - ezúttal sem - sorsolunk ki semmit. Tehát? Allergia 2 év körül? Hörghurut? Asztmás? Rufen Sie jetzt an! Vielen Dank!

A kiscsaj kapott egy 6 héten át minden nap két alkalommal, orron-szájon befújandó szteroidos cuccot. Négy nap elteltével nagyobb a bicepsze, mint a Kispapának...