A jó időre való tekintettel Kispapa-family vasárnap délelőtt a Városligetbe látogatott, egy jó kis játszótérre. (Parkolóhelyet azért nehéz volt találni az oroszlános limónak.) Kis Blanka motoron száguldott – de mint az állat lefelé a dombon, Kispapa csak úgy fogta a szívét, Bojika pedig vadi új, első tuti – Keresztszüleitől kapott – cipőjében sétálgatott jobbra-balra tekingetve boldogan. Azért egy kis segítség elkélt.
Blanka az elmúlt hét nagy részét egyébként Ádi unokatesóval töltötte, aki a nagymamáéknál dekkolt, míg szülei és testvérei sílécekkel és botokkal hóembereken gázoltak át kegyetlenül.
Látszik is ez az intenzív együttlét: Blanka számos új szokásra tett szert. Az „igen” helyett rászokott az „ahá”-ra, valamint az „oké” szó is bekerült a szótárába. (Meg szemtelenebb is, de Kispapa megtöri.) De nem csak a beszédben, hanem a bátorságán is kitűnik a férfias hatás. Innen ered például az állat módon való motorozás. De Blanka, egyébként, teljes biztonsággal száguldozott le a domboldalon. Ádi, erről azért még beszélnünk kell…
Bojika egy jó ideje valamilyen okból kifolyólag nem igen bírja a hinta intézményét. De a csúszdázás bejött. Nem is akarta abbahagyni, Kispapa nagy bánatára, aki, szegény, ottan görnyedt felette. De aztán Kispapa győzött. The winner takes it all.
Volt még közös homokozás, homoksüti-készítés, majd lassan elindult Kispapa három csajjal hazafelé, illetve az autómosóba. Blanka már előre kijelentette, ő félni fog, mert a Gergő is fél az Anna-Petiben. Aztán azért hellyel-közzel megnyugodott, miután a Kispapa elmesélte neki, valószínűleg a kis Blanka még kisebb fogai is hasonló élményeken mennek át fogmosáskor. Csak viaszozás nincs.
Arról nem is beszélve, hogy volt egyéb para is. De csak egy kicsi. Ugyanis, mint arról a Blanka értesítette drága szüleit, a Bojika oldalán egy kicsit le volt húzva az ablak. Úgyhogy egy kis frissítő fröccs jutott a már egyébként alvó Bojikának.
De azért aludt tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése