Csütörtökön délelőtt hazatértek a csajok, illetve hát pontosabban kispapa hazakocsizgatta őket. Előző este csendesen jól értezte magát, majd reggel felkelt hajnali fél nyolckor, félálomban kiporszívozott, elpakolt, majd útnak indult.
A csajok bent már várták, s szépen lassan sikerült is elindulni. Egy biztos nem fog hiányozni onnan: a "hihetetlenül" segítőkész csecsemőápolók vagy mi a hivatalos megnevezésük. Egy-két kivételtől eltekintve mindegyik cső bunkó. Sorry. Csak egy példa:
Ülök a folyosón, az egyik szobából kiszól egy anyuka, hogy rosszul van, szóljunk a kedves csecsemőápolóknak. Az egyikük odajön:
"Anyuka, hát nem látja, hogy műszakváltás van?!?!? Várjom már egy kicsit!!!
No comment. illetve mégis, egy intellignes: "Anyádbó szídd ki a likvárt". Ahogyan egy focistársam szokta vót mondani, 15 évvel ezelőtt.
Na de hazaértünk, plusz 3 kilo felesleges repianyaggal, termékmintával.
Az első nap simán telt:kajálással, alvással. Éccaka három óránként kajáltatás. Most pedig húzza a lóbőrt a csajszi. Itthon azé jobb, már az asszonyka is tud egy kicsit aludni.
Szól a rádió, a café, pötyögök, a csajok alusznak. Most van az alvóidejük. Minggyá csinálok valami ebédet, lékelek egy sört. Aztán én is ledölök.
Lassan véget ér Cannes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése