Ha már nagyobb beesési szögben érkeznek a napsugarak, Kispapáék kivonultak a Margitszigetre Blanka újabb, vagy inkább Boji első igazi (?) krampójával, Kisábellel és b. szüleivel. Meg néhány sörrel. Néhányan azért hasonló szabadidős programot választottak, de azért nem volt annyira vészes a helyzet. Habár a híres-neves állatkert még nem volt nyitva, kívülről meg lehetett tekinteni egy-két - még egy kicsit a tél viharait magán viselő - őzikét, meg néhány lassabban tipegő kacsát. Azért volt arrafelé pár megvadult spanyol turista is Vukos bringóhintóval és elektromos kocsival száguldozó tizenéves szerelmes pár.
Előttük az élet. A szigeten aztán Blanka a foci rejtelmeivel ismerkedett piros pöttyös lasztijával, Bojika nyomta a kölesgolyót, Kisábel az egyedül járás rejtelmeibe merült, míg a többiek a fűben elfeküdve szítták magukba a napsugarak éltető erejét. Úton hazafelé még sikerült egy vattacukros nénibe csapódni, amelynek Blanka meglehetősen jó néven vett. (De azért a csopaki, néhai vattacukros bácsi termékének nyomába ez nem ért. Ahogyan a sláger szólt: "3-ér' vagy 5-ér' pedig 15-t ér.")
A kombinón már egy kicsit eltörött a mécses. A Blanka a Kispapa ölében ordított egy-két megállót (az ablakba akart ülni, de a megvető tekinteteket a Kispapa állta, s Blanka idővel fel is adta eme erőszakos megnyilvánulását). A Bojika néhány ajtóval odébb Kismama karjaiban örvendeztette meg a nagyérdeműt magánszámával (amely leginkább a nagy tömeg miatt szökött szárba). 
Azért sikerült megnyugodva, épségben hazajutni, ahogyan a szomszéd Kisábeléknek is. A közös kaland jól sikerült, olyannyira, hogy a vasárnap az Orczy kertben folytatódott, ahol sajnos a helyi vendéglátóipari egység még nem nyitott ki. Így mindenki nagy bánatára fagyit Kispapáék nem tudtak venni a Blankának. De volt itt is foca, kergetőzés, legelészés a fűben, egy kis játszóterezés, miközben a háttérben, az egyik épületből a helyi hittérítős egylet rituális vasárnap délutáni szeánsza csendült fel.
Télleg itt a tavasz. Rövidülnek a szoknyák és a nacik.
Azért sikerült megnyugodva, épségben hazajutni, ahogyan a szomszéd Kisábeléknek is. A közös kaland jól sikerült, olyannyira, hogy a vasárnap az Orczy kertben folytatódott, ahol sajnos a helyi vendéglátóipari egység még nem nyitott ki. Így mindenki nagy bánatára fagyit Kispapáék nem tudtak venni a Blankának. De volt itt is foca, kergetőzés, legelészés a fűben, egy kis játszóterezés, miközben a háttérben, az egyik épületből a helyi hittérítős egylet rituális vasárnap délutáni szeánsza csendült fel.Télleg itt a tavasz. Rövidülnek a szoknyák és a nacik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése