Ovi ovi hátán

A múlt hét többnyire ovik látogatásának tükrében zajlott, azért valahogyan Kispapáék környékén elég sok van, ráadásul akad köztük csábító is. No nem - csak - az óvónénik miatt.

Szóval Kispapa-family felkerekedett, s meg is látogatott néhány intézményt. A nagy eseményre Blanka is készült, többnyire már várta is a napokat. Az új élmények hatására hamar kis is dőlt ebédidőre.

1.
Az első egy jó nagy ovi volt, bölcsivel együtt. Több csoporttal, amelyek már szakosodnak (irodalom, sport, kézművesség, hagyományőrző, drámapedagógia, ...), illetve vegyes - korosztályú - csoportokkal. Itt nevelik a jövő Karafiáth Orsolyáit, Lajkó Félixeit, Cseh Lászlóit, Palya Beáit, stb. Csak lehet, hogy egy kicsit korai ez, de ki tudja. Hasonlóképpen kétesélyesnek tűnik Kispapának a vegyes csoport. A kisebbek sokat tanulhatnak ugyan a nagyobbaktól, de vajon a nagyobbakat nem húzzák vissza a kisebbek? De mint az egyik óvónéni mondta, ez leginkább a nevelőknek jelent valamivel több gondot, a gyerekeket ez nem igen érdekli.
A Blanka minden esetre jól érezte magát. Mindegyik teremben talált egy-egy babakocsit, s azokat hasonlítgatta össze. Végül is ez is egy fontos szempont.

2.
A másodiknál az udvar egy kicsit furcsa képződmény, de amennyit lehet, igyekeztek kihozni a kreatív gyermekfelügyelők a belvárosi létesítményből. Itten hagyományosabb csoportok vannak (életkor szerint), elsősorban a kézművességre fektetve a hangsúlyt, csak kicsit úgy tűnt, meglehetősen vasszigor uralkodik, illetve az óvónénik is meglehetősen gyakran cserélődnek valami miatt.
Minden esetre a Kispapa mindent megtett a kis Blanka érdekében, leült a kicsik közé leányával agyagozni. Pár perc alatt meg is született egy gyönyörű Hóember a meleg tavaszban, amelyet egy ovis kislány is megirigyelt Kispapától, le is akarta volna utánozni a mesterművet. De természetesen csak nagyon gyéren sikerülhetett neki. Ráadásul a Kispapának megígérte az egyik óvónéni, hogy remekművét kiégetik, s szeptemberben át is lehet venni...

3.
Szintén belváros, ahová a Kispapa egyedül ment, nem tudott a csajokkal tartani korábban a nyílt napon. Ez eredetileg is óvódának épült, szép udvarral, zölddel, fákkal, maszek játszótérrel. A termekhez külön öltözők, vizes blokk. Két szint. Ráadásul a Kispapa munkahelyétől 3,5 percre. Középpontban a játék, ami talán ebben a korban nem egy elhanyagolható szempont. Hátha csatlakozhatnak olykor Kispapák is. Ja, és itt is korosztály szerinti csoportok vannak.
A Blanka kettős élményekkel gazdagodott itt. Amikor a Kismama otthagyta az egyik szobában egy pillanatra, éppen akkor nyúlt le egy másik vendég-kiscsaj valamilyen játékot a kezéből - persze szerencsétlen apja szeme láttára, aki nem csinált semmit -, a Blanka sírt egy sort, rohangálva édesanyját kereste. Majd aztán azért megnyugodott, s kicsit később begyűjtötte az összes fellelhető autót, s senkit nem engedett a közelükbe.

Kispapáék várják a kommentelők szavazatait, ki melyiket választaná. A szavazók közt szeptemberben a valahogyan visszaszerzésre kerülő, különlegesen értékes, egyedi, számozott - kérésre dedikált - agyag Hóember sorsoljuk ki.

Bojika új hódolója

Néhány hét eltolódással – a tervezetthez képest – végül is eljutott a híres Kispapa family Esztergombába, ahol aztán nem várt fordulatok következtek. De mindent azért nem árulhatunk el az elején.
Szóval elindult a kicsi család oda fel északra, ráadásul, mivel ottan is korán kelnek a drágák, meg itten is, már kb. 9 óra körül. Ennek megfelelően relatíve korán oda is értek, ahol még a finom ebéd előtt egy kis játszóterezés is belefért. A Bojika szinte végig hintázott, a Blanka pedig Suzuki Andris nyomába igyekezett érni a motorversenyben, de ez azért csak meglehetősen nehezen sikerült. Azért maradandó károsodás nélkül sikerült megúszni e pár órát. Kis Nóri biztonságosabb helyen vészelte át ezen időszakot.
Meglepő módon a nagyszerű szülőknek jutott egy bő óra nyugi a közös gyermek-alvás alatt. A Blanka S. Andrissal aludt – ezúttal nem nyomta szét a csaj a fiatalembert –, míg Bojika, az erkélyen húzta a lóbőrt. Valamilyen okból kifolyólag Blanka és Andris együtt jöttek ki a szobából, mindketten meglehetősen bágyadtan. Aztán lassan jött a meglepi. Egyre inkább úgy tűnt, S. Andris a fiatalabb lányokat szereti a maga három és fél évével. Ugyanis szinte nem tudott lepattanni Bojikáról: folyton a nyomában volt, simogatta, segített neki – a maga módján –, szinte minden rezdülését követte.
Kispapának lassan el kellene beszélgetnie vele.

After(nyuszi)party

A nyuszi jött, látott, győzött. Legalábbis a Kispapa-csajok körében. Érkezett jó sok ajándék dinótól kezdve homokozó-cuccokon át fodrász-kellékekig.

De a felkészülés sem volt ám játék és mese. Már pár nappal korábban megkezdődött, a csajoknak besegített egy kicsit a szomszéd kiscsávó, Kisábel és na jó, egy kicsit anyukája is. Mármint a festésbe. Az anyukák részben újraélhették nem is oly' régi gyermekkoruk húsvétjait. Ezúttal is ők főzhették ki, festhették többnyire a tojglikat, igaz, azért még van hová fejlődni. De szép és erős kezdés.

Kisábel és Blanka is igyekeztek közreműködni. Igaz, a tojásra szánt matricák többsége idővel a kisautó oldalát ékesítette. Egy ideig. Mert aztán jött a tulaj, Boji, s szépen leszedegette őket.

Közben meg elfogyott a biobor. (Ami egyébként teljesen jó, valódi, s a híres piacon - az Osztyapenkón túl, MOM-on innen - kb. feleannyiba kerül, mint néhány nagyobb közértben.)

Aztán elindult a road-movie. Először, vasárnap, a városban, az egyik nagyszülőkkel, nagybácsikkal, nagynénikkel, no és persze unokaöcsikkel (6 db) nyakonöntve. A szegény, de finom bárányhusit egy "Elmegyek, én elmegyek, katonának" rigmus követte a büdösbogarak társaságában.

Hétfőn Manyiékhoz - egyébként Editékhez, tesókához - falura mentek Kispapáék, na jó, Vácra. Fel, a dombok közé. Ottan a kocsi alatt, az árnyékban feküdt Miska, a kutya, aki a vadidegen kezét is nyalja. Napközben alszik, éjszaka csajozik. Másik nagyszülők, nagynéni-félig-nagybácsi társaságában telt a nap, a kiscsajsziknak némi alvással a jó kis kaja után. Aztán még egy kis homokozás a murvában, boci- és feketebárány- nézés a domboldalban, porfelhő, és tipli a tiszta levegőjű fővárosba.

Húsvétkor Kispapának mindig eszébe jut szegény Nyúl Béla is.

Húsvét környékén

A kiscsajok erősen várták a Nyuszit. S készültek is. Festettek is, egy s mást.

Sziget, kert

Meglepő módon a gangon télre is kint hagyott, télen is zöldellő virágok egyike-másika virágba borult. Itt a tavasz. Néhány hónap elteltével kaptak egy kis vizet, illetve energia-kapszulát, úgyhogy további burjánzás várható.

Ha már nagyobb beesési szögben érkeznek a napsugarak, Kispapáék kivonultak a Margitszigetre Blanka újabb, vagy inkább Boji első igazi (?) krampójával, Kisábellel és b. szüleivel. Meg néhány sörrel. Néhányan azért hasonló szabadidős programot választottak, de azért nem volt annyira vészes a helyzet. Habár a híres-neves állatkert még nem volt nyitva, kívülről meg lehetett tekinteni egy-két - még egy kicsit a tél viharait magán viselő - őzikét, meg néhány lassabban tipegő kacsát. Azért volt arrafelé pár megvadult spanyol turista is Vukos bringóhintóval és elektromos kocsival száguldozó tizenéves szerelmes pár.

Előttük az élet. A szigeten aztán Blanka a foci rejtelmeivel ismerkedett piros pöttyös lasztijával, Bojika nyomta a kölesgolyót, Kisábel az egyedül járás rejtelmeibe merült, míg a többiek a fűben elfeküdve szítták magukba a napsugarak éltető erejét. Úton hazafelé még sikerült egy vattacukros nénibe csapódni, amelynek Blanka meglehetősen jó néven vett. (De azért a csopaki, néhai vattacukros bácsi termékének nyomába ez nem ért. Ahogyan a sláger szólt: "3-ér' vagy 5-ér' pedig 15-t ér.")

A kombinón már egy kicsit eltörött a mécses. A Blanka a Kispapa ölében ordított egy-két megállót (az ablakba akart ülni, de a megvető tekinteteket a Kispapa állta, s Blanka idővel fel is adta eme erőszakos megnyilvánulását). A Bojika néhány ajtóval odébb Kismama karjaiban örvendeztette meg a nagyérdeműt magánszámával (amely leginkább a nagy tömeg miatt szökött szárba). Azért sikerült megnyugodva, épségben hazajutni, ahogyan a szomszéd Kisábeléknek is. A közös kaland jól sikerült, olyannyira, hogy a vasárnap az Orczy kertben folytatódott, ahol sajnos a helyi vendéglátóipari egység még nem nyitott ki. Így mindenki nagy bánatára fagyit Kispapáék nem tudtak venni a Blankának. De volt itt is foca, kergetőzés, legelészés a fűben, egy kis játszóterezés, miközben a háttérben, az egyik épületből a helyi hittérítős egylet rituális vasárnap délutáni szeánsza csendült fel.
Télleg itt a tavasz. Rövidülnek a szoknyák és a nacik.