Blanka menni Wien

„Én életemben először 35 évesen utaztam külföldre” – mondta a kicsi Blanka egyik nagymamája. Na nem irigykedve, csak úgy megjegyezte. Ma a másik nagymami is mondotta, hogy ő is igencsak később került először a nemes határaink túlsó felére.

A kiscsajszi meg már majdnem 6 hónaposan járt Bécsben. A fejlődés megállíthatatlan, a távolságok lerövidülnek, a gazdaság meg egyébként is dübörög.

A nagy utazás pénteken délután három körül kezdődött: a csajoknak persze volt egy csomó táskája, sok kicsi zacskója, pohárkája, és persze babakocsija. Kispapa egy hátizsákkal készült a kb. két napos bécsi útnak. Útitársunk is akadt, az anyósülésen egy híres, magyar származású bécsi fotós kedvese, aki egyébként egy híres magyar iskola híres tanárnénije, csücsült. Az út végül is kicsit elhúzódott: először félúton ömlött a fél liter tea a kiscsajra, mert rosszul záródott a cumi teteje. Ahogyan a nagy könyvben meg van írva: mindenhová folyt, de elsősorban a kiscsaj rucijára és az autósülésébe. Ordítás, de folyamatosan, majd egy hatalmas kaki maki is kifigyelt. A tisztába tevés a Kispapára hárult az anyósülésen, a leállósávban. Röpke fél óra alatt sikerült túllendülni a problémán.

Aztán jött a „pisilni kell”-effektus, újabb pihi, persze a kiscsaj is szeretett volna valamit enni, kapott is egy kis cickót mamától.

Hogy ne legyen olyan egyszerű, az autópályáról rossz helyen sikerült lekanyarodni, úgyhogy még egy plusz fél óra, s már ott is voltunk a kis Blanka nagybácsijánál Bécsben. Este a kiscsajszi hamar kifeküdt.

Szombaton a fiúk bevásároltak a Naschmarkt-on, meg még egy-két helyen, barkácsoltak egy kicsit, míg a csajszik sétálni mentek, na meg kicsit vásárolgatni. Ezen az estén gyújtották meg először a Rathausplatz-on a karácsonyi világítást, s állították fel a 132 éves, óriási fenyőt. Forró bor, puncs, tömeg, a feelingben a kis Blanka is megmerült. Este, ha már Bécs, ettünk nagyon finom – házi – nyíregyházi töltött káposztát, úgy paradicsomosan, ala Zsuzsi.

Vasárnap unokatesó-látogatás, a kis Levi nagyon odavolt a kiscsajért, aki elég hamar inkább azért még aludt egy picit.

Egy újabb finom kajálás után indulás, ezúttal a mama vezetett hazafelé. A hátsó ülésen semmi említeni való esemény nem történt. Na jó, egy kis üvöltés volt a sötétben, de miután a Kispapa „gyönyörű” hangján énekelget neki, a kis Blanka inkább úgy gondolta, jobb lesz elaludni. Vagy csak tettetni az alvást.