Szegény Bojika már vasárnap óta egy kicsit rottyon van, mint kiderült, persze okkal. Szerencsére alap nélkül nem szokott nagyon panaszkodni.
Hétfőn délután már magas láza volt, úgyhogy a Kispapa tiplizett haza a munkahelyéről, hogy az alvó Blanka álmát őrizze, míg a mama a Bojikát vitte le a doktor nénihez. Kispapának új betegséget kellett megtanulnia - amint bölcsész lévén 2 perc múlva el is felejtett -, amely pedig : herpangina. Szép, akár egy női név - vagy inkább egy férfiból nővé operált valaki neve is lehetne.
Ez jó magas lázzal jár, s inkább csak folyadékot tud fogyasztani a kiscsaj. Szegénykének leginkább a szemén látszik, hogy beteg, fáradt, punnyadt. Próbál játszani, kúszni, de hamar elfárad, de néha egy-egy mosoly, apró kacaj felhangzik. De azért küzd szegényke.
Éjszaka is felsír. Tegnap például a Kispapa már éppen az első kis nyálcseppeket csöppentette a párnájára, s közeledtek ama bűvös álomfelhők, amikor felsírt. A cumit visszakapta a szájába, majd el is aludt. Négy körül azonban megint felébredt. Szóval küzd.
Különösebb gyógymód nincs, fájdalom- és lázcsillapítót olykor be lehet adni, ma este kapott egy kis hideg fürdőt is. De mivel vírusos, várni kell, s hát majd csak eltűnnek azok a fránya kis kórokozók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése