Kispapa-féle kettős honfoglalás

Az új év az álom tekintetében nem indult jól. Egy kettős, vagy inkább többszörös honfoglalással kezdődött.

A minap Bojika először hajnal 1-kor kelt, majd ujj-beadás, némi hátsimi után vissszaaludt kb. 3-ig, amikor is keservesen felsírt. Megnyugodni nem akart, Kispapáék arra gondoltak, hogy éhes a drága. Be is szippantotta a Sinlacot, de utána nem tudott visszaaludni. Így Kispapáék között landolt, ahol persze szüleinek ujjaival a kezében rögtön elaludt. Ám Bojika mostanság rákapott a horkolásra, így se a Kismama, se a Kispapa - akik egyáltalán nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a kiscsajokkal együtt aludjanak - nem tudott elaludni, mert Bojika vagy horkolt, vagy nyöszörgött. 1 órás forgolódás után elszenderedett, s visszakerült a gyerekszobába az ágyába. Ott csendben is maradt hajnalig.

Fél 5-kor a Blanka ébredt. Félálomban elkezdte énekelni a Mennyből az angyalt, majd kiabált. Ezúttal ő került a szülői ágyba - nehogy felébressze az épp alvó húgát - ahol, persze rögtön visszaaludt. Ekkor sírt fel ismét Bojika, akihez átköltözött Kispapa, hogy legalább a többiek pihenhessenek még egy kicsit.

Amikor Bojika már egyáltalán nem volt hajlandó a nővére ágyában a Kispapával maradni, a Kispapa fogta, s áttette a nagyokhoz, a szülői ágyba, azaz a három csaj feküdt összesen ottan. Ekkor, reggel 8 körül, a Kispapa szépen becsukta a gyerekszoba ajtaját, rátolta a reteszeket, bekattintotta a lakatokat, elfordította a zárat, s elszenderedett a Blanka ágyikójában.