Csakhogy a végére érjünk a betegségnek, másnap kicsit korábban, reggel 9 környékén érkezett a kis beteg Blanka és Kispapája a Heimpálba. Még parkolóhely is volt, talán nem is olyan meglepő december 25-én, de ami még jobb volt, hogy a recepción, vagy min, még sor sem állt. 3 perccel később már hosszú. De a Kispapáék mögött.
Úgyhogy 3 órát sem kellett várni. 10 percet, kb. Bent egy idősebb, de kedves doktornéni fogadta a betegekeket, aki már elég régóta nyomhatta aznap, vagy előző éccakától. De kedves volt. A Blanka persze az első másodperctől ordított, a fehér köppeny első rezdülésétől. De a Kispapa keményen tartotta, míg a doktor néni keményen meghallgatta itt meg ott, közben valamiket mondott is, aminek a felét-háromnegyedét elvitte a kis - illetve Boji óta nagy - Blanka sírása.
Állítólag torokgyulladás, kapott a csaj valami általános antibiotikumot, s a doktor néni 10 percen keresztül szinte mindent mondott a gyereknevelésről, de onnan kezdve, hogy már lehet enni húslevest - kösz, szinte csak azt eszünk - az orrsprayig - minden nap fújunk. Szóval hasznos volt, semmit nem segített. Persze gyógyszertár, amit ajánlott, az zárva. A másikban meg az egyik gyogyi nincs. De Budán, ahol egyszer kutyavásár is volt, ott volt. Persze a lényeg, az antibio.
Pár nappal később a körzetinél kiderült, mandulagyulladás. Erről ennyit. Már egyébként minden jobb is, már egy kicsit a Kispapa is aluszik olykor pár órát, köszönjük a kérdéseket.
Csak most derült ki, hogy a múlt héten itt járt Luca cica bárányhimlős lett. Aminek a lappangási ideje több mint egy hét...
1 megjegyzés:
Gyógyulgassatok akkor gyorsan! Reméljük a bárányhimlőt nem kapják el a csajszik! Kis- és nagylány egyaránt még mindíg gyönyörű!
Megjegyzés küldése