Már persze a hatalmas nyaralás alatt, vége felé is sikerült elkapni valami bacit. A Blanka köhögött, taknyozott, s idővel a Bojika is. A mama persze megúszta, a Kispapa nem.
Kapott a Blanka mindenféle gyógyeszt is a körzeti doktor nénitől, az orrát meg lehetett szívni a jó kis orrszívó-porszívóval, s idővel szegény Bojikájét is. A Heim Pálba is voltak Kispapáék a csajokkal, ugyanis torokgyuladások voltak, s a Blanka azt is megjegyezte, hogy fáj a füle. Persze ez nem valósult szerencsére túlságosan igaznak, vagy nem volt olyan vészes a helyzet. A Heim pálos hatvanas doktor bácsi, aki megnézte a csajok fülét szombat délelőtt, nem úgy tűnt, mintha ezzel foglalkozott volna az elmúlt évtizedekben. Mivel Kispapáék először vitték "füles" helyre a csajokat, nemigen tudták, kit hogyan kellene prezentálni, lefogni, de ebben a doktor bácsi sem segített túl sokat. "Gizuka, jöjjön már" - mondta a doktor bácsi 10 másodperc után a nővérkének. Aki jött, de jobb lett volna, ha nem segít. Nagy nehezen sikerült végül lefogni a Blankát, hogy a bácsi benézhessen a fülébe. Két másodpercre. Ennyit a gyerekebarát ellátásokról.
Lassan, na persze nem a Heim pálos doktor bácsinak köszönhetően, mindenki jól van. A szegény Bojikára csak éjjel 3-4 körül jön rá egy-egy durva köhögő roham az elmúlt napokban...
Ja, és a Kispapának is jutott. Taknyozott, köhögött, s egy kicsit a jobb fülére is ráhúzódott a cucc. Szóval jobbról kicsit tompábbak a hangok. Nyugisabbak is az éjszakák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése