Blanka, a fejlődés és a gomb

Blanka két és fél évesen rengeteget beszél szép kerek, hosszú mondatokban – sokat is – mondókázik, énekel (mostanában a „mámámia, hírágóegén, mámá, hákenáj riziszt já” a sláger.). Evés még mindig nem az erőssége, kizárólag annyit fogyaszt, amennyi a létfenntartásához szükséges.

Rengeteget olvas, imádja az Anna-Peti könyveket. Egyre többet szerepjátékozik, egyedül is nagyon jól el tud játszani legalább fél órán keresztül. Például már most „srácozik”, ahogyan a playmobil, duplo figurákat hívja, amik nagy kedvencei lettek.

De imád gyerekekkel is együtt lenni, és már alig várja az ovit. Vannak egyes tárgyak, melyekhez eléggé mereven ragaszkodik, illetve sokszor sok élményt ugyanúgy akar átélni: pl almázni csak úgy, ahogy a nagymamával (plédet leterítve a szőnyegre, kék tányérból, közben ugyanazt a Jézuskás karácsonyi cd-t hallgatva. Ha ebből valamelyik nem stimmel, balhé).

Már kezdenek mérséklődni a Terrible Two jelei. Mintha egyre közreműködőbb lenne a drága, belátóbb, s olykor még meg is lehet vele beszélni egyes dolgokat.

De.

Nemrég parája lett a gomb. „Bánt a gomb” – mondja néha, a gombos rucikat egyre nehezebb ráadni. Hasonló tapasztalat, megoldási javallatok? Kispapáék szeretettel várják az építő javaslatokat. A kommentelők közt – amely ezúttal 240 forint + ÁFA – semmit nem sorsolunk ki.