Az elmúlt héten már elég jól sikerültek az ovis reggelek, Blanka gálánsan mindig megengedte, hogy Borit tegyék be később Kispapáék a termébe, ő pedig hősként, minden sírás nélkül bement elsőnek.
Újra jött a legjobb barátnő, Zita, akivel a kapcsolata már több mélypontot is megélt - nők -, de úgy látszik, jót tett nekik a 3 hónap különlét, mert ismét teljes egyetértésben töltik napjaikat, mindenki mást kizárva.
Borika a hét elején még sirogatott, ahogy ő mondta "Blankával és Titekkel akartam maradni", de aztán pikk-pakk megnyugodott, és utána semmi gond nem volt vele. Egyszer bepróbálkozott ugyan egy olyan sztorival, hogy őt kint felejtették az udvaron - mert a csúszda alján ült -, és nem vették észre, de inspector Kispapa és Kismama nyomozására kiderült, hogy ilyesmi nem fordult elő, valószínűleg nagy a fantáziája...
Csütörtökön néptáncos foglakozáson jártak a csajok, mert ugye még nyáron Tóalmáson elhatározták, hogy ők bizony néptáncolni, vagy ahogy Borika mondja,"név" táncolni fognak.
A program vegyesen sikerült, Borika lelkesen csinálta a dolgokat ovistársaival, de Blanka hozta a szokásos távolságtartó, kimért formáját. Mindenesetre Kispapáék nem adják fel - Kispapa is tanult egy-két lépést - és remélhetőleg Blankának is megjön majd a kedve.
Zsófika ezalatt a héten Kismamával töltötte napjait, jó sok hisztivel tarkítva az amúgy sem eseménymentes napokat. A csajszika úgy tűnik - erősen - nehéz korszakban van, igazi, akaratos harmadik, állandóan harcol és küzd mindenért. Amit egyébként is megkapna. Mivel még rendesen azért még nem beszél, sikeresen kifejlesztett egy elég idegesítő frekvencia sávon történő visítást, (mintha malacot vágnának, csak utána nincsen meg a kiérdemlett húsadag), és ha bármire szüksége van, ennek segítségével ad hangot neki. És természetesen még mindig mindenre Nem a válasz, bár a héten már a JÓ-t is megtanulta.
Mostanában a busz utakat is rosszul tűri, általában az egész BKV az ő üvöltésétől hangos, mert épp nem veszi ki Kismama, Kispapa a babakocsiból, mikor ő úgy gondolja. A múltkor le kellett szállni vele, mert Kismama nehezen viselte az őt, illetve Zsófit illető rossz pillantásokat és megjegyzéseket. Amik persze roppant gyerekbarát, tapasztalt emberektől érkeztek.
Megkezdődött az éjjeli cicizésről való leszoktatás - néhány kudarc után. De nem könnyű, mert képes éjszaka 1-1,5 órát is üvölteni "Mama, cici,cici!" felkiáltással, minden nyugtatás, simi, ölelgetés, szeretgetés ellenére. Sajnos erre a nagycsajszik is felébredtek már párszor (!), így nemegyszer 3 gyereket kell visszaaltatni.
Ti hogy vagytok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése