Some pics 2.

Some pics 1.

Best off Karácsony

Dec.24.

Reggel Kispapa átfuvarozta a beteg KisBlankát és Borikát Edit nagymamáékhoz, hogy az angyalkák nyugodtan készülődhessenek az esti szeánszra. Miután elcsendesedett a lakás, Kismama gyorsan neki látott az esti menünek, Kispapa pedig rendkívül ügyesen feldíszítette a fát. Kis takarítás után lassan az ajándékok is a fa alá kerültek, és miután a nagymama telefonált, hogy felébredtek a csajszik a délutáni alvásból, Kispapa már indult is értük. Habár Blanka még mindig lázas volt, azért nagy volt az izgalom mikor hazaértek, és zárva találták a nagy szobát, ahol az angyalok még az utolsó simításokat végezték. Addig a kiscsalád leült a gyerekszobában, énekelték a karácsonyi énekeket, és várták a csengő hangját. A harmadik csengőszó után feltárul a nagyszoba ajtaja, és a kiscsajok nagy ahítattal néztek körbe.

Az öröm nagy volt, s bár Blanka örömsikolyai ebben az évben azért elmaradtak, tekintve a betegségének, de mindketten nagyon örültek.

Jó kiscsajoknak bizonyultak, mert a Jézuska sok mindent hozott. Az este további része játszással, kis vacsival telt négyesben.

Dec. 25.

Délelőtt folytatódott az előző esti program, majd délután megérkezett Rita nagymama, Józsi nagypapa, Edit nagynéni és Balázs nagybácsi, valamint újabb ajándékdömping. Finom kaják, növekedő pocakok, társasjátékozás, pörgés, bár kisBlanka még mindig nem hozta a régi formáját, még mindig küzdött a lázzal és a takonnyal, így az est viszonylag korán véget ért.

Dec.26.

A nap délutánja, estéje, Kismama szüleinél telt, ahol összegyűlt a nem éppen kiscsalád. Ott volt Kismama két bátyja, asszonykáik, és az összes büdösbogár unokatesófiú, számszerint 6. Plusz persze Kispapáék 2 kiscsaja, szóval ment a pörgés rendesen. Pókerparti, pankráció - ezekben természetesen Kispapa legyőzte a szerencsétlen büdösbogarakat - és evészet minden mennyiségben.

Dec. 27.

Olyan történt,ami már régen: a kiscsalád egészen 9 óráig aludt majdnem egy huzamban. Persze fél 6-kor volt egy cumi visszaadás Borinak, majd fél 7-kor egy kutyuskeresés Blankának, de lényegében mindenki visszaaludt egészen míg a kismutató el nem érte a retkes 9-est. Így Kispaáék kicsit kipihentebben kezdhették a napot. Délelőtt kis játszóterezés, Betlehem nézés, délután pedig Dédimama érkezett Kispapáékhoz. A kiscsajok hozták a formájukat, hol ölelgették egymást, hogy "ííííííígy szeretlek", két perc múlva lökdösték egymást, majd szépen rajzoltak, illetve veszekedtek. Családi idill.

Holnaptól back to life, back to reality.

Békés, boldog

Boldog, békés, nagy kajálásokkal, és nem utolsósorban pihenéssel teli karácsonyi ünnepeket kívánnak Mindenkinek

ezzel a klasszikussal :)

www.youtube.com/watch?v=9_JRyhJiXQ8

Kispapáék

Kréta és betegség

Sajnos úgy tűnik, Kispapáék követik az eddigi karácsonyi hagyományokat, miszerint valamelyik gyermek tutira beteg lesz eme jeles ünnepen.


Persze a leggyengébb láncszemnek ismét KisBlanka bizonyult. Akiról tudni kell, hogy a bizonyos oltás óta még mindig nem örvend tökéletes egészségnek, orrmanduláját úgy belobbantotta a cucc, hogy azóta is egyfolytában taknyolódik.


Már este kicsit gyanúsnak tűnt a dolog az esti jó éjt puszinál, amit egy gyors lázmérés is követett. A szuper homlokmérő, ami minden mérésnél mást mutat, hőemelkedést jelzett, de mivel Blankán semmi nyoma nem látszott a betegségnek, kedves szülei a krétaevésnek tudták be eme változást.

Tegnap ugyanis meglátogatta a családot kisBlanka nagy szerelme K. Ábel és kedves szülei, és egy rögtönzött mini karácsonyt tartottak. Az este jól sikerült, a gyerekek pörögtek, Ábel profi léggitár bemutatót tartott Lenny Krawitzre, majd az est végén a 2 óvodásnak olyan ötlete támadt, hogy megkóstolják a táblakrétát. Logikus, hiszen a farkas is krétát evett a 3 kismalac mesében, hogy vékony hangja legyen... Bár Blanka elmondása szerint ő csak nyalogatta, míg Ábel harapta is, mindenesetre mindkettőjük nyelve szép kéken virított....

De aztán éjszaka a Kismama többször is csekkolta kisBlanka homlokát, ami egyre melegedett. Reggel aztán a hőmérő higanyszála meg sem állt 38,5-ig, valamint bőséges orrfolyás és köhögés is betársult. Így Kismama és Blanka első útja a doktornénihez vezetett. Úgy tűnik, valami vírusos cuccot kapott el a csajszi, bár Kispapáéknak fogalmuk sincs honnan, hiszen péntek óta se ovit, se más közösséget nem látogatott a csaj.

És persze az sincs kizárva, hogy influenza, mert első nap nehéz eldönteni a doki szerint. Pláne, hogy melyik.

Zsófi news

Már régen volt szó a várvavárt kistesóról,így most következzen Róla egy kis helyzetjelentés.

A múltkori izgalmak óta újabbat hál'Istennek nem okozott a kiscsajszi, de már minden jel arra mutat, hogy valószínűleg nem fogja anyukája pocakjának vendégszeretetét sokáig élvezni.

Bizony, bizony, a pihenések ellenére is egyre többet keményedik, görcsölget a pocak, olykor már rendszeres időközönként, és a napokban a Kismama már egyre jobban és többet érez erős feszítő fájdalmat, izomlázat a szeméremcsont környékén. Sőt, egyes források szerint még a pocakja is lejjebb szállt.

Így ma biztos, ami biztos még az ünnepek előtt a doki bácsi visszahívta egy vizsgálatra a Kismamát, és a vizsgálat megerősítette az elmúlt napok sejtéseit. A méhszáj helyzete szerencsére nagyjából nem változott, 1 ujjnyi a külső és a belső, de Zsófika feje már teljesen leszállt és beilleszkedett. Hát ezt érzi a Kismama minden egyes lépésnél.

Habár még csak a 34. hétnél járunk, a helyzet már nem olyan drámai, mint 1 hónapja, és a kiscsajszi a 32. heti uh.szerint már 2200 g volt. De a doki bácsi még 2 hetet kért a Kismamától, utána már zöld utat kaphat a kiscsaj. Végülis Borika is épp a 37.hét legelején született...

A doki bácsi egyébként megjegyezte, hogy jelen álláspont szerint ez sem lesz hosszú szülés és vajúdás, csak úgy, mint drága nővérkéi esetében sem (Blanka 4 óra alatt, Bori 2 óra alatt született meg), így nagyon komolyan kell venni minden jelet, nehogy úgy járjon a Kismama mint a napokban Taxiban szülő sorstársa. Még szerencse, hogy a kórház 5 percre van...

Szóval még 2 hét kötelező pihi, sok fekvés, harc a gravitáció ellen, aztán érkezhet, Kispapáék várják szeretettel.

Ovis kari

Over the top – túl vagyunk Blanka életének első, hivatalos ovis ünnepélyén, amire kb. szeptember óta készült a kiscsaj. Na, nem kifejezetten a karácsony miatt, sokkal inkább az vonzotta, hogy már korán beharangozták az óvó nénik, hogy ez egy olyan ünnep lesz, amire bejöhetnek az anyukák és, na jó, az apukák is.

Borika leadva a nagyszülőkhöz, Kispapa elszabadult a munkahelyéről, Mama pedig előre rápihent az aznapi jövésmenésre, így semmi sem állhatott az izgatottan várt délután elébe.

Az ünnepély fél 5-re volt meghirdetve, előtte nem is mehettek be a szülők, még bekopogással sem zavarhatták a készülődést. Majd negyed 5-kör kinyílt a terem ajtaja, ahol szépen feldíszített kisasztalok és kisszékek várták az izgatott szülőket, ingyen ropival, üdcsivel (amit persze a Kispapák vittek). Persze a terem üres volt, kiderült, hogy a gyerekek az öltözőben öltözködtek, várakoztak.

Fél 5 körül elkezdődött a performance: a sötét terembe, gyertyafény mellett énekelve besétáltak a Süni csoport tagjai és az óvó nénik (ők is nagyon ügyesek voltak), majd félkört alkotva megálltak a szülőkkel szemben, és énekeltek, mondókáztak. Már aki.

Az egyik kisfiú szegény kb. fél perc után sírógörcsöt kapott és futott anyja kebelébe, s bár a többiek ottmaradtak, azért látszott, hogy néhányan megszeppentek, elfelejtették a szöveget, mint a minap a Tabáni „Csillagszületik” István. Így volt ezzel drága egyeske, B1, alias Blanka is. Habár tudta az összes éneket, mondókát, csak megszeppenve állt, a mama már látta a „mindjárt elsírom magam” arckifejezést, ezért vadul intetett felé, hogy észrevegye a sötétben. Ez hatott, amint Blanka észrevette drága szüleit, rögtön mosolygott, de szerepelni továbbra sem szerepelt. Az egész előadás kb. 5 perces volt, de megérte. Kihagyhatatlan élmény, de tényleg. Fáy Miklós is 10-est adott volna rá, mindenféle kommentár nélkül.

A végén odaadták a saját készítésű ajándékukat a szülőknek, majd kezdetét vette a süti-ropi-tánc. Kis ökörködés az ovis játékokkal, társakkal, különösen Zitával, a legjobb barátnővel. Blanka nagyon felpörgött, látszott, hogy nagyon feldobta, hogy végre kedves szülei is beléptek az ő kis világába. Az óvó nénik meg is jegyezték, hogy ilyen felszabadultnak, vidámnak még sosem látták Blankát. Sőt, állítólag az egész 4 hónap alatt eddig 1-2 nevetés hagyta el csak a száját, amúgy még mindig csendes, szemlélődő, kicsit visszahúzódó gyermek. Fura volt ezt hallani, mert már régóta nem sír az oviban, sőt mesél, boldogan jön haza, már nem is őrjöng utána, mondja is hogy szereti az ovit… Azt meg hogy visszahúzódó és csendes lenne, szinte lehetetlen elképzelni róla.

Pláne itthon.

No és azok a képek

Szülinap 2-őn innen, 30-on túl

Az egész szombaton kezdődött, ráadásul pont Kismama szülinapján. Délelőtt a Kispapa család megejtette Blanka utolsó sí óráját ebben a félévben, ahova hosszú idő után a Mama is kimerészkedett Borikával. Le is esett neki az álla. Ugyanis az elmúlt szombat délelőttönként a Kispapa lelkesen vitte a csajt, igaz, szinte mindig késve. Aztán jöttek a csúszások, eleinte kézen fogva, majd lassan egyedül, végül tök szólóban, szöcskézve, hóekézve (háztető vagy tortaszelet néven is fut), törpeóriásozva. A dombra fel csodaszőnyegen – felvonón – lefelé meg ki, hogy. Olykor pihent a Blanka, máskor lelkesen csúszott, persze Pöttyös Kutyussal a kezében. Aztán Kismama is megcsodálta a szép egyedfejlődést. Hiszen: „Hej, hó síelni jó”. (Ezt kellett minden óra után skandálni, amire persze a Blanka és Ádi sosem voltak hajlandók.)

Síelés után alvás következett, majd délután megérkezett az ex-szomszéd, KisÁbel és mamája, hogy megünnepeljék Borit és a krampóját, azaz KisÁbelt, aki szintén a napokban töltötte be második életévét. Pizza, kis vörösbor, Túróruditora, ajcsik, minden, ami kell.

Vasárnap a Blanka délután is alig akart aludni, úgy rá volt pörögve a szülinapi partyra. Nem mintha az övé lett volna, de így van ez. Az alvás után nem sokkal befutott szinte mindenki a Gyuri japapáék által biztosított helyszínen, ahol elfér néhány ember. Nagyszülők, keresztapák, részben anyák, unokatesók, nagynénik sokasodtak hamarost a pecóban.

Blanka és Ádi rögtön elkobozták Borika új babáját, és unokatesók lévén házaspárt alakítva szerepjátékoztak…

Haverok, buli, eszterházi torta, meglepik. A kiscsajok nagyon pörögtek, este 10-kor alig lehetett őket ágyba dugni. Blanka elég jól viselte, hogy most nem ő vihette haza az ajándékok nagy részét, csak a vége fele kezdett elszakadni nála a cérna.

A kis ünnepelt Bori pedig rengeteg mindent kapott a fa szeletelhető tortától, ételektől kezdve, babát mózeskosárral és játszószőnyeggel, babaágyat, Anna Peti könyvet, Bogyó és Babóca kötetet, Playmobil srácokat, színezőt és filctollakat, virágot stb. Élvezte a kiscsajszi a bulit, fújta a gyertyát, falta a tortát, nyomta a szörpit.

Csajok, utólag is, happy birthday.

Képek hamarost. De télleg.

Happy Birthday Boji - no és Mama!

Mikulás és mozi

A múlt vasárnap több szempontból is nagy élmény volt KisBlanka és Borika számára. Reggel ugyanis ellátogatott hozzájuk a Mikulás. Habár a célszemélyt nem látták személyesen, de ott járt. Hiszen eltűnt a fáradt Mikulásnak előző este kikészített tejci és ropi, illetve a kis cipők is tele voltak mindenféle földi jóval. Így a délelőtt Mikulásozással telt.

A délután viszont egy újabb meglepetést tartott Blanka számára, életében először moziban volt szeretett édesapjának köszönhetően, no és Ádi büdösbogár-unokatesó is meghívót kapott.

Olykor Kispapa nagyszerű munkájából kifolyólag abban a helyzetben van, hogy a mozifilmeket meg tudja nézni, még mielőtt bemutatásra kerülnének. Így a Disney legújabb produkciójának megtekintésére is lehetősége nyílt. Wow. A hercegnő és a béka végre nem egy nagy giga, 3d-s, "mindenkinek látni kell" mozi, hanem egy valamiféle back-to-the-roots-féle, klasszik animációs mű, igaz, kisebb csavarokkal megsképelve.

A filmhez persze dukált a pop corn és az üdcsi is, és Blanka nagyon élvezte a 80 perces alkotást. Az első 10 perc után mondjuk már arról érdeklődött, hogy ugyan mikor is csókolja meg a hercegnő (aki lehet, hogy nem is az) a békát, de azért becsülettel kivárta a végét, és csak akkor kezdett el erősen ficeregni a Kispapa ölében. A poénokat lehet, hogy nem értette maradéktalanul, de biztos ami biztos, mindig nevetett, amikor a többiek is.
Azért előfordult, hogy csak a Blanka és az Ádi röhögtek olyan hangosan, hogy azon még az egyik szinkronhangot adó, a moziban jelen lévő G. Károly is felhördült. Na jó, nem is. De ott volt. Ahogyan jelen volt drága Rubint Réka is, aki elsőként - és utolsóként - készített vakus fotót a mozi megtekintése alatt...

A Blanka a mozi végén, biztos, ami biztos, közölte édesapjával, hogy a jövő héten is menjenek moziba.

Mama mindeddig Borikával töltötte a délutánt, koraestét, aki már meg sem várta, míg bulizó nővérkéje és apukája hazaért, hanem jó korán nyugovóra tért. Viszont alvás előtt, életében először pont ezen az estén bilibe kakilt.

Bori nap

Kissé megkésve ugyan, de annál nagyobb szeretettel Isten éltesse Borikát, aki tegnap ünnepelte 2. nevenapját!

Szegénykénél tényleg nem volt túl szerencsés a névválasztás,már ami a Borbála névnap dátumát illeti, mert a család nagyrésze inkább a holnapi Mikulásra illetve Borika 2. szülinapjára gyúr, ami 9 nap múlva lesz, így könnyű megfeledkezni eme jeles napról. Tisztelet a kivételnek. Szerencsére ez még Borikának nem nagyon tűnik fel, de pár év múlva keményen befogja nyújtani az ajándéklistáját mindenkinek dec.4-én,6-án,14-én,és persze 24-én.

Bocsánat Borika ezúton is, de neked sem nem kellett volna úgy sietni a megszületéssel, 3,5 héttel korábban a kiírt dátum előtt. Akkor legalább a szülinap januárra esett volna...

Egyébként Borika kapott az egyik nagyszülőktől egy aranyos kis rongybabát (pont olyan,amilyen van Blankának is, és sose adja oda Borinak játszani...), ami meg is kapta a a "Datya (mostanság már inkább Lanka)" (értsd: Blanka) nevet. Mikor Kispapáék épp készültek volna meghatódni eme nemes gesztuson, a nagymama gyorsan felvilágosította őket, hogy a baba névadója ismét KisBlanka volt, aki egész nap előszeretetettel játszott volna Bori babájával...De úgy látszik, Borika is tanul, már nem adja könnyen a portékáját. A minap megkérdezte pl. tőle a mama, hogy majd Zsófinak odaadja e a játékait, amire Borika határozott NEM-mel válaszolt....Hiába, a testvéri példa ragadós.

Hogy miért Zsófi B3?

Sok kérdés érkezett Kispapáék fele, hogy B3 miért nem B kezdőbetüs lesz, követvén az eddigi hagyományokat. Nos, íme a válasz.

Először is a tény, hogy történetesen mindkét kiscsajuk B betüs lett, teljesen véletlen, semmi tudatosság nem volt benne. Egyszerűen így alakult, megtetszettek a nevek, és kész. Nem volt sok agyalás. Olyannyira nem volt tudatos, hogy Kismamának-aki egyébként nagyon okos- pl. konkrétan csak Borika születése után esett le, hogy a 2 gyermek monogramja ugyanaz.
Ezért sem volt tervben, hogy a 3. gyerkőnél folytatódjon a hagyomány. Lehet, hogy találhattak volna B betűs nevet Kispapáék, de igazából KisBlanka esélyt sem adott rá. Történt ugyanis, hogy mikor Blanka megtudta, hogy ismét kistesó érkezik, akkor magától, automatikusan már az első pillanattól Zsófiként kezdett Róla beszélni. Pedig akkor még a neme sem volt ismert. És mégis, legyen az ovi, jatszótér, család, barátok, Blanka mindenkivel megosztotta a hírt, miszerint egy Zsófi lakik a mama pocakjában. Nem volt apelláta.
Kispapáék hiába próbáltak más variációkat felvetni elsőszülöttjüknek, ő határozottan kijelentette, hogy neki csak Zsófi kell, ha más neve lesz, inkább ne is jöjjön.

Lehet erre nemet mondani? Pláne ha amúgy Kispapáéknak is tetszett a név.

Így esett meg tehát, hogy KisBlanka névadóvá lépett elő.

Sünsünsün vs. H1N1

Kismama a körülményekhez képest jól van, fekszik, pihen, szerencsére a nagyszerű Kispapa és Kismama anyukája sokat besegít a csajok körül. Ők egyébként meglehetősen jól toleráljak, hogy anyukájuk kapacitása csökkent, de azért sokat lebzselnek a Kismama ágya körül, meseolvasást és egyéb dolgokat követelve. A helyzetet nehezíti, hogy KisBlanka az elmúlt közel 3 hétben csak heti pár napokat töltött az oviban, és javarészt itthon szórakoztatta anyukáját, kishúgát és nagymamáját. Nincs para, csak a „szuper” oltás után-közben-alatt-előtt benyalt egy kis fertőzést, amit az amúgy sem túl stabil immunrendszere így oltott állapotban még lassabban küzd le. (No most akkor mondja meg bárki nagyon oltás-párti, vagy nagyon oltás ellenes szaki, hogy akkor ennek most vajon lehet köze a teljes sejtes oltáshoz? Köszönjük a válaszokat, amiket úgysem ad meg senki. Döntsenek a felelős szülők, saját felelősségre.)

Ráadásul kiderült, hogy Blanka orrmandulája nagyon meg van nagyobbodva, és ki kell vetetni valamikor. Most éppen antibio-kúrán van, de jövő héten remélhetőleg mar visszatér a Süni csoport berkei közé. Sünökre mindig szükség van.

Oltás. Az elmúlt napok sajnálatos eseményeit hallván, Kispapa és Kismama ismét összegyűlt egy újabb H1N1 oltás-konzíliumra (minden nap új szavakat tanul Kispapa), jó pár orvos véleményét begyűjtve. A döntés, bár ismét nem túl jó szívvel, de megszületett: ma Kismama is megkapta a szurit. (A Blanka nagyon élvezte, amikor látta, hogy ezúttal édesanyját szúrják.) A döntő érv egyébként esetében az volt, hogy sajnos eleve fennáll a fenyegető koraszülés lehetősége, nehogy egy betegség miatt induljon be valami.

Kispapáék csak reménykedni tudnak, hogy az adott körülményekhez képest a legjobb döntést hozták. S Zsófikának semmi baja nem lesz. Mert ezért persze senki nem vállalja a felelősséget. Vagy majd úgyis letagadja. (Hiszen mint egy genetikus a Kispapának korábban elmondta, az oltásban lévő higany-akármi igenis átmegy a méhlepényen. Igaz, a gyerekoltásokból ezt kivonták, 2005 óta nincs is bennük ilyesmi. Talán nem véletlenül. De döntsenek a szülők. A felelősség úgyis csak az övék. Ha így döntenek, azért hülyék, ha úgy, azért. Ha meg esetleg elkapnák a csajok – Kismama, Zsófi - az új influenzát, akkor meg az a para.)