Fürcimóka Zsófi módra

No és a kis kirándulás képei

Gombfóbia

Ahogy Kispapa már említette, kis Blanka ugye nem éppen gomb barát, sőt. Nem hajlandó semmi olyan ruhát felvenni, amin gomb vagy patent szerepel, és a közvetlen környezetétől is megköveteli, hogy ne hordjon gombos ruhát az ő jelenlétében. Pl. Nagymama sem vigyázhat rá gombos ruhában, de a Mama sem ölelheti meg, ha épp olyan pulcsi van rajta.

A minap viszont már Zsófi ruházata is fókuszba került. Zsófika a minap egy csini gombos kertészfarmert kapott a mamától, mire Blanka felháborodottan közölte, hogy ezt a ruhát dobjuk ki, és sose adjuk rá többet a kishúgára....

A legszebb az egészben, hogy drága Borika,aki mindenben utánozza a nővérkéjét, szintén el kezdte mondani, hogy "ez gombos!!!", és mostanság már ő sem hajlandó gombos ruhákat venni....

Turn around

Több vélemény szerint is, már újszülőttként is nagyon erős csajszinak bizonyult Zsófika,talán pont azért is, mert szinte az utolsó pillanatig folyamatosan ide oda forgott a Kismama pocakjában, így erősítve izmait.
De télleg erős volt, hisz tesóival ellentétben pár naposan már nagyon szépen tartotta az okos fejecskéjét, és hason is nagyon ügyesen emelgette. Ma viszont még ezen is túltett.

Hason volt az ágyon, és nagyon szépen, kezeit letámasztva kinyomta magát, feltartotta a fejecskéjét, nézegette a nővérkéit, majd fogta magát és hasról hátra fordult. Hogy ez mennyire volt a véletlen és a lendület műve, nem tudják Kispapáék,de mindenesetre többször is megcsinálta egymás után is.
Sőt, ma délelőtt a doktornéninél is majdnem,aki meg is dicsérte, mennyire ügyes és erős kisbaba. És még csak 7 hetes.

Persze azóta a KisBlanka is lelkesen forog az ágyon, hogy megmutassa, ő is milyen ügyes...

Haj, pitbull, sárkány és shopping

Volt itten minden, mi szem, szájnak és hajnak ingere, a kis family most aztán nem unatkozott. Illetve most sem.

Szombat reggel a kiscsalád fodrász nénihez ment, ahol KisBlanka és KisBori is meg lettek nyírva. Nagyon jól viselkedtek, és cserébe igazán csini hajat varázsolt nekik Melinda néni. Bár Borikának inkább csak a bundesliga fürtjeit kellett levágni, de Blanka megint nagyon trendi hajat kapott.

A délutáni alvás után pedig Budakeszi felé vették az irányt Kispapáék. Ugyanis a doktornéni azt javasolta, hogy minél többet menjenek jó levegőre Zsófi babával, így Budakeszire, pontosabban a vadasparkra esett a választás. Összekötvén a kellemest a hasznossal, Kispapáék megbeszéltek egy találkozót az ott lakó Nagy nagycsaláddal, ahol a legkisebb családtag, Nimród, épp 1 nappal fiatalabb Zsófi babánál, és pont ugyanabban a kórházban, ugyanannál a doktor bácsinál is születtek, onnan is az anyukák ismertsége.

De Nimródon kívül ott volt még a 3 éves Kori is, aki rögtön barátságot kötött Blankával (aki eleinte kicsit lassabban engedett fel, de hamar leomlottak a falak), és a 2 éves Simi is.

Volt kis állatsimogatás, Blankát majdnem lesmárolta a liba, Borika kicsit megijedt a szamaraktól, ő inkább a mama kezéből szemlélte az eseményeket. Majd a játszótérre is ellátogatott a 2 nagycsalád, ahol majdnem sötétedésig tartott a móka. A végét még izgalmasabbá tette egy gyerekek körül lődörgő pitbull-szerű lény a rét közepén, akit kissé már besörözött tulajdonosai nem igen akartak visszahívni. "Terápiás" - mondták, "nem kell parázni". Terápiás. Mert már megcsócsált néhány gyermeket???

A legkisebbek a babakocsiban aludták át az eseményeket.

A vasárnap igazi road movienak ígérkezett. Délelőtt egy szolid mozi kísérlet volt Kispapa és Blanka részéről, akinek nem annyira jött be a sárkányos 3 d-s film, így az ingyen vetítésről kb. 5 perc után távoztak Kispapáék. Szegény kis Blankát a nagy hanghatások, giga repülő sárkányok igencsak megijesztették, szegény ott remegett teljes testével Kispapa ölében. Még egy kövér könnycsepp is lecsordult jobb orcáján. Valszeg az Így neveld a sárkányod nem igen való 4 év körülieknek, de még inkább csak 10 év felett lehet élvezhető. A pénztárosok jelezték, elég sokan mentek ki a vetítésről... (A Blanka még a szuperszemüveget sem volt hajlandó felvenni. Pedig jó kis mozi lett volna. Így többet kellett költeni a másik három csajjal a központban...)

Kispapáék csatlakoztak hát a mamáékhoz, hogy hódoljanak a fogyasztói társadalomnak. Ugyanis cipőt kellett venni a kiscsajoknak.

Blanka könnyebb esetnek bizonyult, ő szín alapján választott 2 cipő között, természetesen a rózsaszín lett a nyertes. A lila cipő nyilván "nyomta", és mikor a mama kezében meglátta az ugyanolyan méretű rózsaszínt, közölte, hogy ő már látja, hogy ez a cipő biztos jó lesz. És télleg. Már a boltban sem akarta többet levenni.

Borika keményebb dió volt, ő minden cipőfelvételnél üvöltött, majd nem volt hajlandó lábra állni, hogy próbasétát tegyen benne. Végül egy másik boltban, és másik központban sikerült megtalálni a megfelelő darabot, szintén rózsaszínt természetesen. Majd a hello kitty-s csattok és gumik begyűjtése után még egy kis játszóterezés következett, és tipli haza aludni.

Zsófi baba eközben békésen végig aludta a napot az autósülésben, csak szopizni ébredt fel. Egyébként szegényke még mindig elég ramatyul van. A doktornéni szerint, aki pénteken látta, a torka pirosabb, mint a kórház előtt. Szerencsére sikerült egy inhaláló, párásító gépet beszerezni itthonra, így mint most ugyanúgy, mint ahogy a kórházban,napjában többször kap egy jó adag sós párát a kiscsaj az orrába, majd utána brutál módon le kell szívni az orrát, mert nagyon fellazítja a trugyit. És még mindig nagyon sok jön belőle.

A Doktornéni most látogatási tilalmat rendelt el, mondván, hogy szegénynek így is elég nehéz kijönni ebből a cuccból, és elég neki az ovis vírusok tömkelege.

Pics soon.

Otthon, édes otthon

Ma szerencsére délután hazajöhetett Zsófi baba és a Kismama a kórházból.

A kiscsajszi vérképe sokkal jobb lett, az immunrendszere dolgozott rendesen. A mai vérkép alapján inkábbb valami vírus fertőzésre gyanakodtak, ezért az antibiotikum kúra nem lett indokolt. És mivel az elmúlt éjszaka már nem volt nehézlégzése sem, zöld utat kaptak haza. Bár még nem tökéletes az állapota, de a kezelő doktornéni szerint az otthoni szféra biztoságosabb neki, mint a kórházi vírusos légkör, még akkor is ha külön szobában volt.

Így ma kapott még jó sok párásítást, orrszívást,és aztán búcsut vettek tőle. Láthatólag azért már sokkal jobban van, mint 2 napja. Ugyan szegényke néha jó öblöseket hány az etetések után, de ez azért van, mert most kezdett felszakadni a sok trugyi odabent, és ez eléggé megköhögteti a csajszit, és ez olykor a kaja visszaköszönésével is jár. Ma reggel a Kismama 3-szor öltöztette át őt, és saját magát...

De ez legyen a legnagyobb baj.

A család kiegészült, Borika is visszaköltözött a nagymamáéktól, nagy volt az öröm, a csajszik nagyon örültek a mamának, és a kishúguknak. Hosszú volt nekik is ez a 3 nap, mert látogatni ugye most nem lehetett.

Zsófira még ugyan vár egy két kontroll a napokban, de Kispapáék remélik, most már békésebb, egészségesebb napok jönnek.

Szipogás, ügyelet, logisztika

Az egész két napja kezdődött, de igazából már negyedik hete tart a taknyolós folyamat a hathetes kiscsajnál.

Viszont hétfőn éjjel kissé bedurvult a helyzet. Már este sokkal sírósabb, nyűgösebb volt a kis Zsófia baba, mint szokott, de aztán elaludt nyugodtan. A hajnali két órás etetés már elég hektikusra, nyögdösősre, fulladósra sikeredett, utána Zsófika már nem is tudott aludni. Nyögdécselt, erőlködött, össze vissza vette a levegőt, nagyon köhögött, és csak Kispapa mellkasán tudott aludni, szinte függőleges pózban.

Kispapa és Kismama, mivel sajnos Blanka kapcsán elég gyakorlottak már a légzőszervi betegségek, és a befulladás kapcsán, úgy döntött, itt bizony éjszakai ügyelet kell, mert valami nem stimmel odabent.

Meg is érkezett hajnal négy óra tájt egy kedves doktor néni – persze addigra a Zsófia baba már szépen aludt, s mintha kevésbé kapkodta volna a levegőt – aki hosszas, alapos hallgatózás után megállapította, hogy tüdőgyulladása ugyan nincsen a csajszinak, de hörghurutja annál inkább, valamint elég piros a torka. Kórház egyelőre nem szükséges, de házi orvos kontroll annál inkább.

Így is tett másnap a Kismama, beszélt a Doktornénivel, aki rögtön ki is jött vizsgálódni. Sajnos ő már kevésbé szolgált jó hírekkel, mert Zsófika akkor már megint nagyon össze vissza vette a levegőt, tele volt váladékkal mindene, így a Doktornéni tüdőgyulladás gyanújával kórházba irányította Zsófit a Kismamával együtt. Bent fekvésre. A doktornéni most kapott egy újabb piros pontot Kispapáéktól, nagyon rendes volt, segített jó kórházba kerülni, jó osztályra, jó szobába, jó orvoshoz.

Gyors logisztika, nagycsajszik elosztása: Borika Edit nagymamáékhoz került megőrzésre, Blanka szerencsére oviban, este pedig Kispapával bulizott. (Amit ő nagyon élvezett, többször ismételgette, hogy „mi akkor most ketten, kettesben vagyunk”. A kocsiban ma meg hazafelé kiszámolta, hogy mi akkor most ha ketten vagyunk, „akkor ennyien, hárman hiányoznak”. Szép pálya a matematikusi.)

Zsófikát persze bent tartották a kórházban, ő lett a legfiatalabb baba az osztályon. Szerencsére azért a Kismama is bent lehet vele, nem kell egyedül hagyni ottan. Kapott egy nagy adag párásítást (valami nagy állványon, hatalmas csővel pont az orrába, szájába lehet fújni a sós-vizes párát), gigászi orrszívást (falba épített giga orrszívó-porszívóval, az egészségügyben is van ám ilyen), majd várt rá egy mellkas röntgen és egy vérvétel. Ez utóbbinál már a Kismamát kiküldték, mert nem volt anyai szívnek való látvány, ahogy szegény baba buksiján keresik a szúrható vénát… Jobb híján. Zsófika bent üvölt, Kismama kint sír.

A jó hír azonban, hogy nincs tüdőgyulladás, csak hörghurut, és nagy adag taknyosság, rengeteg letapadt váladékkal, amit mindenféle párásítással kell feloldani, hisz ilyen picit még köptetni nem lehet. A Kiscsaj vérképe nem túl jó, látszik, hogy már nem friss fertőzésről van itt szó.

Viszont vérképből még mindig nem egyértelmű, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzésről van e, ezért kivárnak. Holnap reggelig hagyják még a saját immunrendszerét küzdeni, de ha a kontroll vérkép nem mutat nagy javulást, antibiotikum kúrát kap szegényke.

Az első éjszaka egész jól telt, bár éjjel sikerült némi nehézlégzést produkálni a csajszinak, így kapja ő is a Kispapáéknak oly ismerős Ventolint az „aknavetőből”. A mai nap és éjszaka feladata, hogy sikerüljön elhagyni ezt a légzéskönnyítőt..

Így holnapig a csajok még tuti élvezik a kórház vendégszeretetét. Ha holnap a vérkép jobb, és a csajszi levegővétele is rendeződik, remélhetőleg hazajöhetnek, persze szigorú házi orvos kontroll mellett.

Úgy látszik, Kispapáéknál Blanka és Zsófi nemcsak külsőleg, bőrtípusilag, tűzfoltilag is hasonlít egymásra, de úgy tűnik, Zsófi baba is érzékeny lesz majd a felsőlégúti nyavalyákra, az asztmás hörghurutra.

Szóval, szép tavaszt!

Hosszú, és mégis rövid

Forradalmi hevületben kezdett neki a Kipapa család e neves, hosszú hétvégének. Ami már eleve hosszan kezdődött, ugyanis valamilyen okból kifolyólag már pénteken nem volt ovi, szóval a Blanyesz is itthon nyomult. Persze Kispapa húzta az igát, de aztán, lassan elkezdődött a szombat.

A szombat többnyire naplopással telt, otthoni serte-pertéléssel, semmittevéssel, már ha három gyermekkel való teendők ellátása annak számít. Hol ezen veszekedtek a nagyok, hol éppen ugyanaz kellett a drágáknak, de szépen eltelt a nap, ráadásul sikerül megúszni anélkül, hogy 75-szörre a Kispapának is meg kelljen néznie a Mamma mia! című nagyszerű opuszt. Ez ugyanis a csajok nagy kedvence, ahelyett, hogy a Keresztapa zenéjét dúdolgatnák, M. Streeppel, krampóival, szerencsétlen lányával énekelgetnek. Az éccaka jó volt, ugyanis Zsófiababa átaludta az éjszakát, kb. 9-től fél 5-ig durmolt a drága. Alvással ünnepelte a hathetes születésnapját.

Vasárnap kissé mozgalmasabb volt, délelőtt Kispapáék ellátogattak a Közlekedési Múzeumba. Kismama- és pedagógus-jeggyel tök kedvező, mindössze 500 Ft, három gyerekkel. Aztán végül is nagycsaládosok is, vagy mik Kispapáék. (Március 15-én ingyenes, egyébként.) A csajok élvezték, persze leginkább a modell-vasutazást, a dombokat, hegyeket, alagutakat, állomásokat, etc. Akad igazi nagy vonat is bőven, ráadásul hajók, csónakok, illetve a vízi közlekedés jeles darabjai is képviselik magukat. (Persze voltak már itten Kispapáék, csak akkor még egy gyermek sem volt, a Fábry szövegelt itt, meg a Zagar, de az már egy másik korszak...) A lift kissé döcögős, kulcsos, s jó lassú, de azért a miénk.

Másnap Zsófika keresztszülei ugrottak fel délelőtt, már megint több gyermek volt, mint felnőtt, Suzuki Andris és Nóra baba erősítették a kisebbek arányát. Az ebéd kivételesen a fogyasztói társadalom erősítésének jegyében telt, némi hamburi és sültkrumpli társaságában.

Egy rövid alvás, nem alvás után Ádi unokatesó születésnapi partyja következett, a negyedik, egy kis pankrációval, hideg focival, kissé nyavalygós, de lassan feloldódó Blankával, tortával, Jakarival, kajával, srácozással (értsd: playmobil figurákkal való játékkal), futkározással, miegyebek. Este a fürci már kimaradt, de hát holnap ovi.

Kokárdás, fehér blúzos, ünneplős. (A kokárdától, a Blanka mintha ma megijedt volna. Először tetszett neki, de amikor már fel kellett volna szúrni, már inkább nem kellett. Hogy holnap ebből mi lesz?)

Happily together

Eight days a week

Legalábbis így érzik magukat Kispapáék mostanság.

Habár kisBlanka a héten már jól volt, de így is csak 2 napot tudott az oviban tölteni, mert 2 nap összevont csoportok voltak, ma meg valami nevelési nap, így az óvónénik nyomatékosan megkérték a kedves szülőket, hogy aki tudja, ne vigye oviba a gyerekét. És persze Kispapáék nyilván meg tudják oldani.

Ami máskor nem is lenne baj, csak szegény Borikára ezen a héten igencsak rájárt a rúd, már ami a betegséget illeti, így kivételesen az ovi légköre most biztonságosabbnak bizonyult volna Blankának, mint az itthoni.. Bori, aki egyáltalán nem beteges, ezt a kórságot eléggé benyalta, még sosem volt talán ilyen kis beteg eddigi életében. Magas láz, fuldokló köhögés (minden irányba, persze nem kímélve a tesókat sem), hányás, elesettség, nulla étvágy, aludni nem tudás.
És így persze Kispapáék részéről sem...
Minden éjjel Borika 2től megjelent, mint egy kis szellem átslattyogott a hálózsákban, tűzforróan, köhögősen, és Kispapáék között próbálta átvészelni az éjszakát. Persze csak félálomban sikerült, mert ha épp nem a köhögése keltette fel,akkor Zsófi baba, aki persze ezen a héten szintén elég rosszul aldut és sokat kelt.

Végül a doktornéni újabb antibiotikum kúrára ítélte a kis betegeket, mivel sem a homeopátia, sem a kivárás, sem az egyéb házi gyógymódok sem javították a kis beteg állapotát, sőt.
De úgy tűnt, hat is, mert talán mára már kezd javulni, bár még taknyozik, de az éjszakát is sikerült hellyel közzel végigaludni, persze Kispapa azért beköltözött hozzá úgy 1 körül.

Kismama a minap arra gondolt, hogy a fizikai betegség mellett lehet hogy Borinak némi lelki betegsége is van, és ezért is gyógyul olyan lassan..Blanka is pont akkor lett nagyon beteg, mikor Bori megszületett, és nagyon sok ismerősnél tapasztaltak olyat a szülők, hogy Kistesó érkezésekor a nagyobb beteg lesz. Persze nem tudatosan, de ki tudja mi zajlik a pici lelkekben ilyenkor...

Szóval a héten elkelt azért némi nagymamás segítség a Kismamának, hogy Blankát és Zsófit néha elszeparálják a kis vírusgazdától.

Kispapáék csak remélik, hogy Blanka nem kapja vissza, és hogy Zsófit továbbra is megvédi valamennyire az anyatej. És hogy talán egyszer aludhatnak is végre.

3-as honfoglalás

Kispapáék igazán kellemes napokat élnek mostanság, a csajsziknak sikerült megint benyalni valami kórságot. Először Blanka kezdte egy szolid mandulagyulladással, lázzal, köhögéssel, majd szombat éjjel Borika folytatta a sort, hasonló tünetekkel. Zsófika még tartja a frontot,a taknyolást leszámítva.

Az elmúlt éjszaka tette fel azonban a koronát a hétre. Állítólag valami front is lehetett a levegőben, de Kispapáék lakásában biztos. Az éjszaka folyamán ugyanis mindhárom kiscsajszi megfordult Kispapáék ágyában, szinte váltva egymást, gondoskodva arról, hogy a drága szülők ne tudjanak mély álomba merülni.

A sort Blanka kezdte éjfél és 1 között, aki felsírt, hogy fáj a lába.
Nem is nagyon tudott visszaaludni, ígv beköltözött a szülői ágyba. Ott aludt nagyjából 1 órát, mikor is Zsófi pocak jelezte, hogy beöntést kér.

Pont mikor Kismama megkezdte az etetést, Borika közölte, hogy "felébredtem". Ekkor Kispapa visszavitte az alvó Blankát az ágyába, majd próbálta visszaaltatni Borit. Úgy tűnt, sikerült is, de amint Kispapa elhagyta a gyerekszobát, Bori ismét felsírt. Mivel elég forró volt a csajszi, Kispapa áthozta őt, és lázmérés után némi Nurofen adagolás következett.

Innetől kezdve Borika 2 órán keresztül félálomban agonizált a szülői ágyban, és Kispapa ujját szorongatta. Ha pedig kedves édesapja épp elengedte a kezét, ide oda dobálta magát, és rugdosta Kispapát. Közben persze Zsófika is magától eltérő módon óránként cicizett egyet, így Kismamának is akadt feladata. Olyan 4-5 körül már Zsófi is bekerült a szülői ágyba, a lázas Bori mellé.

Kispapa 5-kor már kelhetett is fel, hogy dolgozzon kicsit előre, Zsófika pedig egészen kemény fél 7-ig hagyta aludni a Kismamát és Borit...

First smile

Bizony, ma megtörtént a 2 óra múlva épp 5 hetes Zsófikánk első tudatos mosolya.

A héten már a Kismama anyukájának mosolygott egy nagyot a Drága, de ma, fürdés közben végre a Kismamának is elmosolyogta magát. Igazán. Tudatosan.

Hiába, a fejlődés megállíthatatlan.

"Erősebben, közelebbről"

Igazán áldásos napoknak nézett elébe Kispapa és Kismama ezen a héten, minek után Blanka kedd este lebetegedett, és azóta itthon tengeti napjait. A cérna már ekkor kezdett elszakadni, ugyanis épp hogy kijött az egész család egy masszív kórságból, most itt az újabb, és szegény Zsófinak is már a legjobb haverja lett az orrszívó porszívó. Bár még mindig nagyon békésen tűri, szerencsére. Akár éccaka is.

A nagycsaládos élet "nehézségei" először csak szervezés terén kezdtek megmutatkozni. Kezdődött szerdán, amikor is Kismamának Zsófit kellett vinni a MÁV kórházba hasi-koponya uh-szűrésre, Kispapának pedig Blankát a doktornénihez a délelőtti rendelésre, ugye ez utóbbi program felülírta az eddigi terveket. Így Borikát is kellett valahova tenni, mert Kispapáék nem szerették volna őt is hordozgatni a különböző egészségügyi helyekre, nehogy ő is összeszedjen valamit. Még szerencse, hogy a Kismama anyukája be tudott ugrani egy gyors Bori felügyeletre .

A 2 "nagy" extrán kitettek a héten egyébként magukért, és nem pozitív értelemben.

Bármennyire is imádják egymást, de kb. 5 percenként összevesztek valamiért, és spicliskedtek a Mamának állandóan, aki egész nap mást nem tett, csak igazságot szolgáltatott, és valamelyik bőgőmasina lelkét ápolta.

A csajok már kezdenek nagyon rafkósak lenni, és ott piszkálják egymást, ahol tudják.

Blanka a sunyibb: ő titokban, szavakkal piszkálja Borit, Bori viszont nem válogat, ő rögtön pofonnal válaszol Blankának. És nem is kis pofonnal... A Kismama ma pont elkapott egy párbeszédet, mikor Bori épp a játékpartvissal finoman célzott Blanka felé, aki nevetve mondta, hogy "erősebben, közelebbről" . Bori persze teljesítette, mire Blanka hangos üvöltéssel futott a mamához, hogy Bori megverte őt. És ilyenből nem egy eset van egy nap...

De Zsófika sincs nagy biztonságban, hiába minden óvintézkedés.

Ma reggel, a Kismama 5 percre bement a fürdőszobába, de előtte az alvó Zsófit berakta a kiságyba, a biztonság kedvéért. Erre 5 perc után hangos Zsófi sírást hall, bemegy a szobába, és ott találja a 2 nagyot Zsófi ágyában csücsülve, és Zsófi Blanka kezében üvölt. Blanka pedig ártatlanul kérdezte a mamától: "Aranyosan fogom?
A csajszik gondoltak egyet, és valahogyan bemásztak a kiságyba. Hogy ki hogy landolt, és esetleg Zsófi melyik szerve vagy testrésze esett áldozatul, ezt talán most inkább hagyjuk.

De sebaj, Kismama a "szuper" Anna-Peti könyvek ötletei alapján úgy gondolta, töltsék a napot valami kreatív programmal, ha Annáék szuperanyukájának így mindig sikerül elütni a napot. Volt festés, gyurmázás, rajzolás, melynek a vége az lett, hogy míg Kismama szintén kb. 5 percre hagyta magára a 2 jótét lelket, a gyerekszoba úszott a kiöntött festékes vízben, a gyurma apró cafatokban figyelt a babakonyha összes kis tányérjában, és persze a szőnyegbe beletaposva, a parketta pedig filctollas volt.

Persze nem mindig ilyenek ám a csajszik, csak most nyilván kicsit több figyelmet akarnak, és Zsófi miatt kevesebb idő jut rájuk, bármennyire is próbálkoznak a drága szülők.

és az elmaradt képek

Farsang

Ma, ugyan kissé megkésve, de Blankáék ovijában is végre megtartották a farsangot, ami kissé rendhagyó volt a többi ovihoz képest, de állítólag jól sikerült.

Eredeti terv szerint Blanka katica lánynak öltözött volna, Bogyó és Babóca alapján, már a jelmezt is kölcsönkapták Kispapáék Blanka keresztszüleitől, de aztán hiába volt az igyekezet, mert kiderült, ebben az oviban a kis és mini csoportosok nem öltöznek be.
Kispapáék először meglepődtek, de aztán az óvónénik elmondták ennek prózai okát: számukra az a tapasztalat, hogy ebben az életkorban még gyakran megijednek a kicsik egymástól, vagy saját maguktól jelmezben, és a buli inkább zokogásba fordul, mintsem nevetésbe...
Így a beöltözést meghagyják a közép és nagycsoportosoknak, és a kicsik pedig saját, az oviban elkészített kis álarcokban és kalapokban jelennek meg a nagy partin.

Ez így is történt, Blanka csini kalapban és macis álarcban pörgött ill. inkább csak szolidan nézelődött, az óvónénik elmesélése alapján. Állítólag volt táncház, különböző ügyességi játékok, de Blanka és még páran a Süni csoportból inkább csak a széken üldögéltek.

A bulit egy színdarab zárta, amit az óvónénik adtak elő az összes ovisnak. Valószínűsíthető, hogy a Micimackóból lehetett egy részlet, de mivel kis Blanka nem túl beszédes az ovis élményeivel kapcsolatban, így csak tippelnek Kispapáék.


P.S.

Esti hírek:

• Borika a bilibe kakilt, és tudatosan szólt előtte!
• Blanka belázasodott estére...