A ma reggeli kelés kicsit nehézkesebben ment a drága Blankának, külön kelteni kellett, de aztán sikerült időben elindulni az oviba. A buszon - ami után persze rohanni kellett, reggeli testmozgás kipipálva - Kispapáék találkoztak Tomiékkal, s együtt érkeztek a gyermekmegőrző intézménybe.
A Blanka szépen levette a cipellőjét, volt kézmosás, aztán érkezett egy gyors sírás és jött a nehéz elválás. Mint utólag kiderült a csajszi ma már csak kb. fél-egy órát sírt, aztán élvezte az EU-kompatibilis oviudvar-kert adta előnyöket. Jött egy laza ebéd, aztán az - első benti - alvás is. Ahol az elmondások szerint egy kicsit kamuzott - amikor jött az óvónéni úgy csinált, mintha aludt volna -, de a kamuzásból gyorsan valódi alvás lett. A végére meg ráadásul szinte meg is érkezett Kismama.
Blanka baby nem túl kommunikatív egyelőre az ovis élményekről, valószínűleg még kicsit meg van sértődve drága szüleire, akik ott merik hagyni. De azért szivárognak a dolgok, tények, hallucinációk.
Már látszik a fény az (ovi)alagút végén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése